A. Összefoglaló
Az Alap Fenntartható Befektetésekbe fektet be. A BlackRock a Fenntartható Befektetések fogalmát olyan kibocsátókba vagy értékpapírokba történő befektetésekként definiálja, amelyek hozzájárulnak valamely környezetvédelmi vagy társadalmi cél eléréséhez, nem károsítják jelentősen e célok egyikét sem, és amelyek esetében a befektetést befogadó vállalatok jó irányítási gyakorlatot követnek. A BlackRock a releváns fenntarthatósági keretrendszerekre hivatkozik annak megállapításához, hogy a befektetés mennyire igazodik a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzésekhez. A Fenntartható Befektetéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó jogszabályok és rendeletek által meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó (DNSH) követelményeknek. A BlackRock kidolgozott egy kritériumrendszert annak értékelésére, hogy egy kibocsátó vagy egy befektetés jelentős kárt okoz-e.
Az Alap fenntartható befektetési célja, hogy olyan, rögzített kamatozású értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely – amennyire ez lehetséges és kivitelezhető – az Alap Referenciaindexét, a FTSE World Broad Investment-Grade USD Multilateral Development Bank Bond Capped Index indexet alkotó értékpapírokból áll. Az Alap fenntartható befektetési célját a referenciaindex követésével kívánja elérni, amely olyan multilaterális fejlesztési banki kötvényeket tartalmaz, amelyeket olyan multilaterális fejlesztési banknak kell kibocsátania, amely küldetése szerint a fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődését kívánja előmozdítani azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt fenntartható fejlődési céljaik eléréséhez, vagy az infrastruktúra fejlesztéséhez nem pénzügyi támogatást nyújt, például politikai tanácsadást vagy technikai segítségnyújtást.
Az Alap igyekszik olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba befektetni, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll. Az Alap eszközeinek várhatóan legalább 90%-át vagy a Referenciaindexen belüli értékpapírokba, vagy olyan értékpapírokba fekteti be, amelyek megfelelnek a Referenciaindex ESG-kiválasztási kritériumainak. Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át az EU taxonómiájához igazodó környezetvédelmi célú Fenntartható Befektetésekbe fekteti, azonban ezek a befektetések a portfólió részét képezhetik.
A BlackRock kidolgozott egy nagymértékben automatizált megfelelési folyamatot annak biztosítására, hogy az Alapot a saját meghatározott befektetési irányelveinek megfelelően kezeljék. Ez magában foglalja az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzőinek a vonatkozó módszertan szerinti nyomon követését. A BlackRock saját módszertant dolgozott ki a Fenntartható Befektetések meghatározására, és az Alap számos egyéb módszertant alkalmaz a fenntartható befektetési cél elérésének mérésére.
A BlackRock Portfóliókezelői hozzáférnek azokhoz a kutatásokhoz, adatokhoz, eszközökhöz és elemzésekhez, amelyek az ESG-szempontú meglátások befektetési folyamataiba történő integrálását célozzák. Az ESG-adatkészletek külső (harmadik fél) adatszolgáltatóktól – többek között az MSCI, a Sustainalytics, a Refinitiv, az S&P és a Clarity AI társaságtól – származnak. A BlackRock átfogó átvilágítási folyamatot alkalmaz a szolgáltatói ajánlatok értékelésére, rendkívül célzott módszertani felülvizsgálatokkal és a termék fenntartható befektetési stratégiáján alapuló lefedettségi értékelésekkel. Az adatokat, köztük az ESG-adatokat is már meglévő felületeinken keresztül kapjuk meg, majd számos olyan minőség-ellenőrzés és teljességvizsgálat elvégzésével dolgozzuk fel őket, amelyek célja az adatok kiváló minőségének biztosítása, még azelőtt, hogy a BlackRock rendszerein és alkalmazásain, például az Aladdinon belül további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanák őket. A BlackRock arra törekszik, hogy a lehető legtöbb, vállalatok által szolgáltatott adatot rögzítse harmadik fél adatszolgáltatók segítségével, azonban a közzétételi keretekkel kapcsolatos iparági szabványok még mindig kialakulóban vannak, különösen az előretekintő mutatók tekintetében. Ezért bizonyos esetekben az adatszolgáltatóktól származó, becslésen alapuló vagy azokat közelítő mérőszámokra támaszkodunk, hogy lefedjük a befektetésre alkalmas kibocsátók széles körét.
A BlackRock továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket az EU fenntartható befektetésekre vonatkozó keretrendszerének folyamatban lévő végrehajtása és befektetési módszertanainak terén, miközben igyekszik igazodni a szabályozási környezet változásaihoz. Az ESG-adatkészletek a közzétételi előírások, szabályozási keretrendszerek és iparági gyakorlatok alakulásával folyamatosan változnak és javulnak. A BlackRock továbbra is számos piaci szereplővel működik együtt az adatok minőségének javítása érdekében. A fenntartható befektetés és a fenntarthatóság megértése az adatkörnyezettel együtt változik. Az iparági szereplők számára kihívást jelent, hogy azonosítsanak egy egységes vagy több szabványosított mérőszámot ahhoz, hogy teljes képet adjanak egy vállalatról vagy befektetésről. A BlackRock ezért létrehozott egy keretrendszert a fenntartható befektetések azonosítására, figyelembe véve a szabályozási követelményeket.
A BlackRock magas szintű átvilágítást alkalmaz az Alap befektetéseinek kiválasztása és folyamatos nyomon követése során az Alap befektetésre, likviditásra és kockázati irányelveinek való megfelelés céljából, valamint a fenntarthatósági kockázat, az ESG-kritériumok és az általános teljesítmény tekintetében.
A BlackRockon belül több szinten zajlik együttműködés azokkal a vállalatokkal, amelyekbe ügyfeleink eszközeit befektetjük. Amennyiben a befektetési csoportok úgy döntenek, hogy kihasználják a szerepvállalás nyújtotta lehetőségeket, ami többféle formában történhet, de lényegében a portfóliókezelő csapat rendszeres és folyamatos párbeszédre törekszik az együttműködésben részt vevő, befektetéseket befogadó vállalatok vezetőivel vagy igazgatótanácsi tagjaival, hogy előmozdítsa az azonosított ESG-jellemzőkre és fő kedvezőtlen mutatókra irányuló hatékony és eredményes vállalatirányítási és fenntartható üzleti gyakorlatokat, valamint megértse a vállalat vezetésének hatékonyságát és felügyelje az azonosított ESG-kérdések megoldására irányuló tevékenységeket. A szerepvállalás továbbá lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő csapat visszajelzést adjon a vállalati gyakorlatokról és közzétételekről.
A Befektetéskezelő az Alap befektetési stratégiájának részeként nem működik együtt közvetlenül a Referenciaindexben szereplő vállalatokkal/kibocsátókkal. A Befektetéskezelő a jobb elemzések és az ESG-mérőszámok stabilitásának biztosítása érdekében közvetlenül együttműködik az index- és adatszolgáltatókkal. A BlackRockon belül több szinten zajlik együttműködés azokkal a vállalatokkal, amelyekbe ügyfeleink eszközeit befektetjük. Amennyiben a befektetési csoportok úgy döntenek, hogy kihasználják a szerepvállalás nyújtotta lehetőségeket, ez többféle formában történhet, de lényegében a portfóliókezelő csapat rendszeres és folyamatos párbeszédre törekszik az együttműködésben részt vevő, befektetéseket befogadó vállalatok vezetőivel vagy igazgatótanácsi tagjaival, hogy előmozdítsa az azonosított ESG-jellemzőkre és fő kedvezőtlen mutatókra irányuló hatékony és eredményes vállalatirányítási és fenntartható üzleti gyakorlatokat, valamint megértse a vállalat vezetésének hatékonyságát és felügyelje az azonosított ESG-kérdések megoldására irányuló tevékenységeket. A szerepvállalás továbbá lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő csapat visszajelzést adjon a vállalati gyakorlatokról és közzétételekről.
A Referenciaindexet referenciamutatónak jelölték ki annak meghatározására, hogy az Alap összhangban van-e az általa támogatott környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel.
B. A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében
A Referenciaindex a multilaterális fejlesztési bankok kötvényeit a kibocsátójuk alapján választja ki, amelynek célja a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása főként fejlődő országokban azáltal, hogy fenntartható projektekhez biztosítanak finanszírozást. Ezen túlmenően az Alap Referenciaindexe olyan szűrőket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az egyes kibocsátók nyilvánosan közzétegyék, hogy rendelkeznek-e a környezeti és társadalmi kockázatok mérséklésére és csökkentésére szolgáló védintézkedési politikákkal.
A multilaterális fejlesztési bankok kötvényeinek kiválasztási kritériumait tartalmazó Referenciaindex követésével a Befektetéskezelő megállapította, hogy az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint az észszerűen lehetséges és kivitelezhető) az Alapnak az index kritériumainak megfelelő multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott kötvényekbe történő befektetései nem fognak jelentős kárt okozni az alkalmazandó jogszabályok és szabályozások értelmében vett környezeti vagy társadalmi fenntartható célkitűzés tekintetében.
Amikor valamely befektetés már nem teljesíti a fenti kiválasztási kritériumokat, az Alap addig tarthatja az érintett befektetéseket, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni, és (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokkal kapcsolatos mutatók az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembevételre kerülnek, és azokat az indexszolgáltató a kibocsátási szinten értékeli, a környezeti és társadalmi kockázatok mérséklésére és csökkentésére alkalmazott garanciák nyilvános értékelése alapján.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások kötelező mutatói (az SFDR szerinti szabályozástechnikai normákban (RTS) meghatározottak szerint) az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembevételre kerülnek, az Alap fenntarthatónak minősülő befektetéseinek értékelése révén.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások mutatói az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembevételre kerülnek, és azokat az indexszolgáltató a kibocsátók szintjén értékeli azon garanciák értékelése alapján, amelyekről a multilaterális fejlesztési bankok nyilvánosságra hozzák, hogy a környezeti és társadalmi kockázatok mérséklésére és csökkentésére alkalmazzák őket.
Az Alap Referenciaindexe kizárja az ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség tekintetében „piros” figyelmeztetéssel jelölt kibocsátókat, amely kizárja azokat a kibocsátókat, amelyekről az indexszolgáltató megállapította, hogy megsértik az ENSZ üzleti és emberi jogi alapelveit és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásait.
C. Sjálfbær fjárfestingarmarkmið fjármálaafurðarinnar
Az Alap fenntartható befektetési célja, hogy olyan, rögzített kamatozású értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely – amennyire ez lehetséges és kivitelezhető – az Alap Referenciaindexét, a FTSE World Broad Investment-Grade USD Multilateral Development Bank Bond Capped Index indexet alkotó értékpapírokból áll. Az Alap fenntartható befektetési célját a referenciaindex követésével kívánja elérni, amely olyan multilaterális fejlesztési banki kötvényeket tartalmaz, amelyeket olyan multilaterális fejlesztési banknak kell kibocsátania, amely küldetése szerint a fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődését kívánja előmozdítani azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt fenntartható fejlődési céljaik eléréséhez, vagy az infrastruktúra fejlesztéséhez nem pénzügyi támogatást nyújt, például politikai tanácsadást vagy technikai segítségnyújtást.
A Referenciaindex az FTSE World Broad Investment-Grade Bond Index globális, amerikai dollárban denominált, fix kamatozású, befektetésre ajánlott minősítésű, multilaterális fejlesztési banki adósságok egy részhalmazának teljesítményét méri. A multilaterális fejlesztési bankok szuverén államok által létrehozott nemzetek feletti intézmények. A multilaterális fejlesztési bankok célja a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása főként fejlődő országokban azáltal, hogy fenntartható projektekhez biztosítanak finanszírozást.
A Referenciaindex módszertanával összhangban az értékpapírok csak akkor vehetők figyelembe, ha olyan multilaterális fejlesztési bank bocsátotta ki őket, amelynek részvényesei az összes G7-országot képviselik (de nem kizárólagosan), és amelynek küldetése kimondja, hogy a fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődését a fenntartható fejlődési célok pénzügyi támogatásával vagy az infrastruktúrafejlesztéshez nyújtott nem pénzügyi támogatással, például szakpolitikai tanácsadással vagy technikai segítségnyújtással kívánja előmozdítani.
A Referenciaindex kizárja azokat a kibocsátókat, amelyek az Egyesült Nemzetek Globális Megállapodásának (UNGC) alapelveiben foglalt, általánosan elfogadott nemzetközi normákat és szabványokat megsértőnek minősülnek.
A Referenciaindex továbbá kizárja azokat a kibocsátókat, amelyek nem tették közzé, hogy rendelkeznek az általuk finanszírozott projektekből eredő környezeti és társadalmi kockázatok enyhítésére és csökkentésére szolgáló garanciákkal.
További információkért arról, hogy hol talál részleteket a Referenciaindex módszertanáról, lásd az „L. szakasz – A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” című szakaszt.
D. Befektetési stratégia
Az Alap befektetési politikája az, hogy olyan, rögzített kamatozású értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely a gyakorlatban megvalósítható lehető legnagyobb mértékben az alkotóelemek kiválasztásakor bizonyos ESG-kritériumokat is figyelembe vevő Referenciaindex összetevőiből áll. A Referenciaindex indexmódszertanát a fenti „C. szakasz – A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői” című rész ismerteti.
A Referenciaindex összetevőibe történő befektetéssel az Alap befektetési stratégiája lehetővé teszi, hogy az Alap (az indexszolgáltató által meghatározottak szerint) multilaterális fejlesztési bankok kötvényeibe fektessen be, és megfeleljen a Referenciaindex indexszolgáltató által meghatározott ESG-követelményeinek. Ha valamely befektetés már nem felel meg a követelményeknek, az Alap csak addig tarthatja meg azt, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni, valamint (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.
Az Alap optimalizálási technikákat alkalmazhat annak érdekében, hogy a Referenciaindexhez hasonló hozamot érjen el, ami azt jelenti, hogy olyan értékpapírokba is befektethet, amelyek nem mögöttes összetevői a Referenciaindexnek, amennyiben ezek az értékpapírok (megfelelő kockázati profil mellett) a Referenciaindexet alkotó egyes értékpapírokhoz hasonló teljesítményt nyújtanak. Ha az Alap ezt teszi, akkor befektetési stratégiája az, hogy csak a Referenciaindexben szereplő kibocsátókba vagy olyan kibocsátókba fektet be, amelyek a vásárlás időpontjában megfelelnek a Referenciaindex ESG-követelményeinek. Ha az ilyen értékpapírok már nem felelnek meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek, az Alap az ilyen értékpapírokat csak a portfólió következő újrasúlyozásáig tarthatja, és csak akkor, ha (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.
A stratégiát az Alap portfóliójának minden egyes olyan újrasúlyozásakor végrehajtja, amely követi a Referenciaindex indexének újrasúlyozását.
A befektetési stratégia kötelező elemei, hogy az Alap olyan, kötvényekből álló portfólióba fektessen be, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll, és ezáltal megfelel a Referenciaindex ESG-jellemzőinek.
Mivel az Alap képes optimalizálási technikákat alkalmazni, és olyan értékpapírokba is befektethet, amelyek nem mögöttes eszközei a Referenciaindexnek, amennyiben ezt teszi, akkor befektetési stratégiája az, hogy csak a Referenciaindexben szereplő kibocsátókba vagy olyan kibocsátókba fektet be, amelyek a vásárlás időpontjában megfelelnek a Referenciaindex ESG-követelményeinek.
Abban az esetben, ha valamely befektetés már nem felel meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek, az Alap csak addig tarthatja az érintett befektetéseket, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni, és (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt kedvezőtlen hatások figyelembevétele
Az Alap figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt fő kedvezőtlen hatásokat, a fenti kérdésben vázoltak szerint, lásd a „B. szakasz - A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében” című részt.
Az Alap éves beszámolója tájékoztatást tartalmaz a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt fő kedvezőtlen hatásokról.
Helyes vállalatirányítási politika
A Referenciaindex módszertana az alap befektetéseit a szupranacionális kibocsátókra korlátozza, ezért a helyes vállalatirányítással kapcsolatos követelmények nem vonatkoznak rájuk.
E. Befektetések aránya
Az Alap igyekszik olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba befektetni, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll.
Az Alap eszközeinek várhatóan legalább 90%-át vagy a Referenciaindexen belüli értékpapírokba, vagy olyan értékpapírokba fekteti be, amelyek megfelelnek a Referenciaindex ESG-kiválasztási kritériumainak. Ennek megfelelően a Befektetéskezelő úgy határozott, hogy az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint az észszerűen lehetséges és kivitelezhető) az Alap eszközeinek legalább 90%-át fenntartható befektetésnek minősülő befektetésekbe fekteti. Ha valamely befektetés már nem felel meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek (beleértve azt az esetet is, amikor a befektetések már nem minősülnek fenntartható befektetésnek), az Alap addig tarthatja az érintett befektetéseket, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni (vagy más módon megszűnnek megfelelni a Referenciaindex ESG-kiválasztási kritériumainak), és (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása. Ennek eredményeképp az Alap az index újrasúlyozásai között eszközeinek kevesebb mint 90%-át tarthatja fenntarthatónak minősülő befektetésekben.
Az Alap eszközállományának legfeljebb 10%-át fektetheti be egyéb befektetésekbe.
Az Alap befektetési célokra és az Alap által támogatott környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel kapcsolatos hatékony portfóliókezelés érdekében származékos termékeket használhat. Amennyiben az Alap származékos termékeket használ a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítására, a fent említett ESG-minősítések vagy -elemzések a mögöttes befektetésre is vonatkoznak.
Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át az EU taxonómiájához igazodó környezetvédelmi célú Fenntartható Befektetésekbe fekteti, azonban ezek a befektetések a portfólió részét képezhetik.
Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy az EU taxonómiájának megfelelő fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe fektessen be.
Az Alap nem vállal kötelezettséget arra, hogy átmeneti és támogató tevékenységekbe fektessen be, azonban ezek a befektetések a portfólió részét képezhetik.
Ez az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át az EU Taxonómiájához nem igazodó, környezeti célú fenntartható befektetésekbe fekteti.
Az Alap eszközállományának legalább 90%-át fenntartható befektetésekbe fekteti be. Ezek a fenntartható befektetések társadalmi célokat kitűző fenntartható befektetések lesznek. Az Alap fenntartható befektetésnek minősülő befektetéseinek értékelése az index minden újrasúlyozásakor vagy annak környékén történik, amikor az Alap portfólióját a Referenciaindexszel összhangban újrasúlyozzák.
Egyéb részesedések között szerepelhetnek pénzeszközök, pénzpiaci alapok és származékos ügyletek. Az ilyen befektetések kizárólag a hatékony portfóliókezelés céljára használhatók fel, kivéve a devizafedezeti ügyletekhez használt származékos ügyleteket bármely devizával szemben fedezett befektetésijegy-osztály esetében.
Az indexszolgáltató által alkalmazott ESG-minősítések vagy -elemzések csak az Alap által használt egyes kibocsátókra vonatkozó származékos termékekre vonatkoznak. A pénzügyi indexeken, kamatlábakon vagy devizaeszközökön alapuló származékos ügyletek nem veszik figyelembe a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékokat.
F. A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése
A termék integritásának folyamatos ellenőrzése
A BlackRock figyelemmel kíséri, hogy az Alap megfelel-e az Alap által támogatni kívánt környezeti és társadalmi jellemzőknek. Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőit beépítették a Referenciaindex módszertanába, és az Alapot úgy kísérik figyelemmel, hogy minden egyes újrasúlyozáskor igyekeznek azonosítani az Alap fenntartható kötelezettségvállalásainak teljesítése alóli kivételeket.
A BlackRock figyelemmel kíséri az Alap adatait és az indexszintű adatokat, hogy minden egyes újrasúlyozáskor nyomon követhesse, hogy az Alap megfelel-e ezeknek a jellemzőknek.
A BlackRock emellett figyelemmel kíséri az alap követési hibáját, és erről az éves és féléves jelentések és beszámolók részeként jelentést tesz a befektetőknek. A várható követési hibával kapcsolatos információkat az Alap tájékoztatójában is közzétesszük.
G. Módszertan
Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése, amely az index összetevőinek kiválasztásakor figyelembe vesz bizonyos ESG-szempontokat (a C. szakaszban ismertetett, és az L. szakaszban részletezett) módszertanának megfelelően.
Módszertan
Ezenkívül az alábbi módszertanokat alkalmazzák az Alap által támogatott társadalmi vagy környezeti jellemzők teljesülésének mérésére:
A Referenciaindex a Sustainalytics Global Standard Screening (GSS) szűrést alkalmaz. További információkért lásd az index módszertanát
Aðferðafræði sjálfbærra fjárfestinga
Sjálfbærar fjárfestingar eru skilgreindar á grundvelli fjögurra hluta mats:
(i) Framlag atvinnustarfsemi til umhverfis- og/eða félagslegra markmiða;
(ii) Ekki valda verulegum skaða;
(iii) Uppfyllir lágmarks verndarráðstafanir; og
(iv) Góðir stjórnarhættir (þar sem við á)
Það er nauðsynlegt að fjárfesting standist fjóra hluta þessa prófs til að teljast sjálfbær fjárfesting. Sjálfbærar fjárfestingar eru háðar öflugu eftirlitsferli til að tryggja að eftirlitsstaðlar séu uppfylltir.
(i) Framlag atvinnustarfsemi til umhverfis- og/eða félagslegra markmiða
Umhverfis- og félagsleg markmið
BlackRock finnur sjálfbærar fjárfestingar sem leggja sitt af mörkum til ýmissa umhverfis- og/eða félagslegra markmiða sem geta falið í sér, en takmarkast ekki við, aðra tegund orku og endurnýjanlega orku, orkunýtingu, mengunarvarnir eða minnkun mengunar, endurnýtingu og endurvinnslu, heilsu, næringu, hreinlæti og menntun og sjálfbærnimarkmið Sameinuðu þjóðanna og annan sjálfbærnitengdan ramma (saman „umhverfis- og félagsleg markmið“).
Atvinnugreinamat
Fjárfesting verður sjálfbær fjárfesting (með fyrirvara um að hún uppfylli hina þrjá hlutana):
Viðskiptastarfsemi
• Þar sem 20% eða meira af tekjum þess sem rekja má til vöru og/eða þjónustu eru kerfisbundið kortlögð sem stuðla að umhverfis- og/eða félagslegum markmiðum með því að nota gögn frá þriðja aðila.
Viðskiptahættir
• Þar sem útgefandinn hefur sett sér kolefnislosunarmarkmið í samræmi við frumkvæðisverkefnin um vísindatengd markmið (SBTi) eins og hefur verið staðfest með gögnum þriðja aðila. SBTi leitast við að veita fyrirtækjum og fjármálastofnunum skýra leið til að draga úr losun gróðurhúsalofttegunda (GHG) til að samræmast markmiðum Parísarsamkomulagsins og koma í veg fyrir verstu áhrif loftslagsbreytinga.
Verðbréf með fastar tekjur
• Ef sjóðurinn fjárfestir í ágóðaskuldabréfum verða þau sjálfbær fjárfesting þar sem notkun ágóðans stuðlar að verulegu leyti að umhverfis- og/eða félagslegu markmiði eins og ákvarðað er af grundvallarmati.
Sjálfbærar fjárfestingar sjóðs geta haft einhver eða öll ofangreind umhverfis- og/eða félagslegu markmið, allt eftir fjárfestingarstefnu sjóðsins. Við að bera kennsl á hvaða undirliggjandi eignarhlutir eru sjálfbærar fjárfestingar gæti BlackRock haft hliðsjón af mati vísitöluveitunnar á sjálfbærum fjárfestingum eða öðrum útilokunarviðmiðum sem felld eru inn í aðferðafræði viðmiðunarvísitölu sjóðsins.
(ii) Ekki valda verulegum skaða (DNSH)
Við hvert endurmat vísitölunnar eru allar fjárfestingar sem teljast sjálfbærar metnar út frá ákveðnum umhverfis- og félagslegum lágmarksgildum. Sem hluti af ferlinu þá eru fyrirtæki metin út frá þátttöku þeirra í starfsemi sem talin er hafa mjög neikvæð umhverfis- og samfélagsleg áhrif. Ef fyrirtæki þykir taka þátt í starfsemi sem hefur mjög neikvæð umhverfis- og samfélagsleg áhrif skal það ekki vera hluti af sjálfbærum fjárfestingum.
Ef sjóðurinn fjárfestir í ágóðaskuldabréfum, svo sem grænum skuldabréfum, mun matið fara fram á útgáfustigi og byggir á notkun andvirðis skuldabréfanna sem notað er til að stuðla að loftslagsmálum eða öðrum sjálfbærum umhverfis- eða félagslegum málum. Að auki eru ákveðnar lágmarkskröfur og útilokanir á hæfi notaðar við val á grænum skuldabréfum til að forðast áhættu sem tengist starfsemi sem er talin hafa mjög neikvæð umhverfis- og samfélagsleg áhrif
Lögboðnar vísbendingar um skaðleg áhrif á sjálfbærniþætti (eins og sett eru fram í tæknilegum reglubundnum stöðlum (e. RTS) undir SFDR) eru teknar til greina við hvert endurmat vísitölunnar sem vísitöluveitandinn notar við val á þeim vísitöluþáttum sem teljast sjálfbærir.
Eftir þetta mat skulu eftirfarandi fjárfestingar ekki teljast sjálfbærar fjárfestingar: (1) fyrirtæki sem talin eru hafa að minnsta kosti 1% af tekjum sínum af varmakolum sem eru verulega kolefnisfrek og eiga stóran þátt í losun gróðurhúsalofttegunda (að teknu tilliti til vísbendinga sem tengjast losun gróðurhúsalofttegunda) (2) fyrirtæki sem hafa verið talin taka þátt í alvarlegum ESG-tengdum ágreiningsmálum (með hliðsjón af vísbendingum sem tengjast losun gróðurhúsalofttegunda, líffræðilegri fjölbreytni, vatni, úrgangi og félags- og starfsmannamálum) og (3) fyrirtæki sem eru talin vera eftirbátur jafningja í iðnaði á grundvelli mikillar váhrifa þeirra og misbresti á að stjórna verulegri ESG áhættu (með hliðsjón af vísbendingum sem tengjast losun gróðurhúsalofttegunda, líffræðilegri fjölbreytni, vatni, úrgangi, óleiðréttum launamun kynjanna og kynjafjölbreytni stjórnar).
Að auki eru fyrirtæki sem talin eru brjóta eða eru í hættu á að brjóta almennt viðurkenndar alþjóðlegar reglur og staðla, sem eru lögfest í meginreglum Sameinuðu þjóðanna, Global Compact (e. UNGC), leiðbeiningum Efnahags- og framfarastofnunarinnar (e. OECD) varðandi fjölþjóðleg fyrirtæki, leiðbeiningar Sameinuðu þjóðanna um viðskipti og mannréttindi (e. UNGP), og tengda þætti ekki talin uppfylla skilyrði um sjálfbæra fjárfestingu. Fyrirtæki sem eru staðráðin í að hafa hagsmuni af umdeildum vopnum (með hliðsjón af vísbendingum um tengsl við umdeild vopn) skulu ekki teljast sjálfbærar fjárfestingar.
(iii) Uppfyllir lágmarks verndarráðstafanir
Útgefendur sem eru taldir brjóta eða eru í hættu á að brjóta almennt viðurkenndar alþjóðlegar reglur og staðla, sem eru lögfest í meginreglum UNGC, leiðbeiningum OECD varðandi fjölþjóðleg fyrirtæki, leiðbeiningar UNGP og tengda þætti ekki talin uppfylla skilyrði um sjálfbæra fjárfestingu.
H. Adatforrások és adatfeldolgozás
Adatforrások
A BlackRock Portfóliókezelői hozzáférnek azokhoz a kutatásokhoz, adatokhoz, eszközökhöz és elemzésekhez, amelyek az ESG-szempontú meglátások befektetési folyamataiba történő integrálását célozzák. Az Aladdin az operációs rendszer, amely összekapcsolja az adatokat az emberekkel és a portfóliók valós idejű kezeléséhez szükséges technológiával, valamint a BlackRock ESG-elemzései és adatszolgáltatási képességei mögött lévő motorral. A BlackRock Portfóliókezelői az Aladdint arra használják, hogy befektetési döntéseket hozzanak, nyomon kövessék a portfóliókat, és hozzáférjenek az indexekkel kapcsolatos információkhoz, amelyek az Alap ESG-jellemzőinek elérését célzó befektetési folyamat alapjául szolgálnak.
Az ESG adatok külső adatszolgáltatóktól és indexszolgáltatóktól – többek között az MSCI, a Sustainalytics, a Refinitiv, az S&P és a Clarity AI társaságoktól – származnak. Ezek az adatkészletek kiemelt ESG-pontszámokat, szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatokat, üzleti részvételi mutatókat és ellentmondásokat is tartalmazhatnak, és ezek az adatkészletek beépültek a Portfóliókezelők rendelkezésére álló és a BlackRock befektetési stratégiájában alkalmazott Aladdin-eszközökbe. Ezek az eszközök a teljes befektetési folyamatot támogatják, a kutatástól a portfóliók összeállításán és modellezésén át az adatszolgáltatásig.
Az adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések
A BlackRock átfogó átvilágítási folyamatot alkalmaz a szolgáltatói ajánlatok értékelésére, rendkívül célzott módszertani felülvizsgálatokkal és a termék fenntartható befektetési stratégiáján (és a környezeti és társadalmi jellemzőin vagy fenntartható befektetési célkitűzésén) alapuló lefedettségi értékelésekkel. Folyamatunk minőségi és mennyiségi elemzést egyaránt magában foglal, hogy az adott esettől függően a szabályozási standardoknak megfelelően értékeljük az adattermékek alkalmasságát.
Az ESG-adatokat és -szolgáltatókat az alábbi öt fő területen értékeljük:
1. Adatgyűjtés: ide tartozik többek között az adatszolgáltatók alapul szolgáló adatforrásainak értékelése, az adatok rögzítéséhez használt technológia, a félretájékoztatás azonosítására szolgáló eljárás, valamint a gépi tanulásra, illetve az emberek által végzett adatgyűjtésre irányuló megközelítések alkalmazása. A tervezett fejlesztéseket is figyelembe vesszük.
2. Az adatok köre: értékelésünk magában foglalja, azonban nem korlátozódik arra a lefedettségre, amit egy adatcsomag biztosít a kibocsátókból és eszközosztályokból álló, befektetésre alkalmas univerzumunkban. Ez az anyavállalatok és leányvállalataik kezelésének figyelembevételét, valamint a becsült, illetve bejelentett adatok felhasználását is magában foglalja.
3. Módszertan: értékelésünk részét képezi többek között a harmadik fél szolgáltatók által alkalmazott módszertanok vizsgálata, ideértve az adatgyűjtési és számítási módszerek, az iparági, illetve szabályozási szabványokhoz vagy keretrendszerekhez való igazodás, a lényegességi küszöbértékek, valamint az adathiányra vonatkozó megközelítésük vizsgálatát.
4. Adatellenőrzés: értékelésünk magában foglalja többek között a harmadik fél szolgáltatóknak az összegyűjtött adatok ellenőrzésére irányuló megközelítését és minőségbiztosítási folyamatait, beleértve a kibocsátókkal való együttműködésüket.
5. Működés: értékeljük az adatszolgáltatók működésének számos vonatkozását, többek között a szabályzataikat és eljárásaikat (beleértve az esetleges összeférhetetlenségek vizsgálatát), az adatkutató csapataik méretét, képzési programjaikat és harmadik fél kiszervezők általuk történő bevonását.
Emellett a BlackRock aktívan részt vesz minden olyan szolgáltatói konzultáción, amely a módszertanok javasolt módosításaival kapcsolatos, amennyiben azok harmadik féltől származó adatkészletekre vagy indexmódszertanokra vonatkoznak, valamint átfogó visszajelzéseket és ajánlásokat nyújt be az adatszolgáltatók technikai csoportjainak. A BlackRock folyamatosan együttműködik ESG-adatszolgáltatókkal, köztük indexszolgáltatókkal, hogy lépést tartson az iparági fejleményekkel.
Az adatkezelés módja
A BlackRock belső folyamatai a befektetési szakemberek általi felhasználásra, valamint átláthatósági és adatszolgáltatási célokra szánt, kiváló minőségű, szabványosított és konzisztens adatok szolgáltatására összpontosítanak. Az adatokat, köztük az ESG-adatokat is már meglévő felületeinken keresztül kapjuk meg, majd számos olyan minőség-ellenőrzés és teljességvizsgálat elvégzésével dolgozzuk fel őket, amelyek célja az adatok kiváló minőségének biztosítása, még azelőtt, hogy a BlackRock rendszerein és alkalmazásain, például az Aladdinon belül további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanák őket. A BlackRock integrált technológiája lehetővé teszi, hogy a kibocsátókra és befektetésekre vonatkozó adatokat számos különböző környezeti, társadalmi és irányítási mutató és adatszolgáltató szerint állítsuk össze, majd a befektetési csapatok és egyéb támogatási és ellenőrzési funkciók, például a kockázatkezelési osztály rendelkezésére bocsássuk azokat.
A becsült adatok használata
A BlackRock arra törekszik, hogy a lehető legtöbb, vállalatok által szolgáltatott adatot rögzítse harmadik fél adatszolgáltatók segítségével, azonban a közzétételi keretekkel kapcsolatos iparági szabványok még mindig kialakulóban vannak, különösen az előretekintő mutatók tekintetében. Ezért bizonyos esetekben az adatszolgáltatóktól származó, becslésen alapuló vagy azokat közelítő mérőszámokra támaszkodunk, hogy lefedjük a befektetésre alkalmas kibocsátók széles körét. Bár a BlackRock jelentős mennyiségű becsült adatra támaszkodik a befektetésre alkalmas univerzumunkban, amelyek mértéke adatkészletenként eltérő lehet, az adatok területén jelentkező jelenlegi kihívások miatt azonban arra törekszünk, hogy a becslések használata összhangban álljon a szabályozási iránymutatással, és megszerezzük az adatszolgáltatóktól a módszertanaikra vonatkozó szükséges dokumentumokat, és átláthatóságot biztosítsanak számunkra. A BlackRock felismeri az adatminőség és adatlefedettség javításának jelentőségét, és folyamatosan fejleszti a befektetési szakemberek és egyéb csapatok rendelkezésére álló adatkészleteket. Előfordulhat, hogy az alapok kifejezett adatlefedettségi szinteket állapítanak meg, amennyiben azt a helyi, országos szintű szabályozások előírják. A BlackRock arra törekszik, hogy tisztában legyen az indexmódszertanokban szereplő becsült adatok felhasználásával, és biztosítsa, hogy megközelítéseik megalapozottak legyenek és összhangban álljanak a szabályozási követelményekkel és indexmódszertanokkal.
I. Módszertani és adatkorlátok
Módszertani korlátok
A fenntartható befektetés egy folyamatosan változó terület, mind az ágazat megértése, mind pedig a szabályozási keretrendszerek szempontjából, regionális és globális szinten egyaránt. A BlackRock továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket az EU fenntartható befektetésekre vonatkozó keretrendszerének folyamatban lévő végrehajtása és befektetési módszertanainak terén, miközben igyekszik igazodni a szabályozási környezet változásaihoz. Következésképpen a BlackRock a jövőben bármikor frissítheti ezeket a közzétételeket, valamint az általa használt módszertanokat és adatforrásokat, ha a piaci árak változnak, vagy ha további iránymutatások válnak elérhetővé.
A Referenciaindexek saját ESG-szempontjaik alapján történő átvilágítását általában csak az index újrasúlyozásakor végzik el az indexszolgáltatók. Előfordulhat, hogy olyan vállalatok, amelyek korábban megfeleltek a Referenciaindex átvilágítási kritériumainak, ezért már felvették őket a Referenciaindexbe és az Alapba, hirtelen vagy váratlanul egy komoly vitát kiváltó eseményben lesznek érintettek, amely kedvezőtlenül befolyásolja az árfolyamukat, és így az Alap teljesítményét is. Amennyiben ezek a vállalatok már a Referenciaindex meglévő összetevői, akkor továbbra is a Referenciaindex összetevői maradnak, így az Alap a következő tervezett újrasúlyozásig (vagy az időszakos felülvizsgálatig) tarthatja ezeket, amikor is az adott vállalat már nem képezi a Referenciaindex részét, és (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása. Egy ilyen Referenciaindexet követő Alap lehet, hogy az újrasúlyozások (vagy nyilvános időszakos felülvizsgálatok) között már nem felel meg az ESG-szempontoknak, egészen addig, amíg a Referenciaindex nem kerül az index kritériumainak megfelelően újrasúlyozásra, amikor az Alap újrasúlyozására is sor kerül a Referenciaindexével összhangban. Ehhez hasonlóan azok az indexmódszertanok, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy Fenntartható Befektetésekbe fektetnek egy minimális százalékos arányban, szintén e szint alá kerülhetnek az újrasúlyozások között, de az újrasúlyozás időpontjában (vagy azt követően az első adandó alkalommal) ismét visszakerülhetnek a helyükre.
Az adatforrásokkal kapcsolatos korlátokat az alábbiakban ismertetjük.
Adatkorlátok
Az ESG-adatkészletek a közzétételi előírások, szabályozási keretrendszerek és iparági gyakorlatok alakulásával folyamatosan változnak és javulnak. A BlackRock továbbra is számos piaci szereplővel működik együtt az adatok minőségének javítása érdekében.
Habár minden ESG-mérőszámnak saját egyedi korlátai lehetnek, az adatkorlátok általánosságban az alábbiakat foglalhatják magukban (de nem korlátozódnak azokra):
• Bizonyos ESG-mérőszámok beszerezhetetlensége a kibocsátókat, földrajzi területeket vagy ágazatokat érintő eltérő adatszolgáltatási és közzétételi előírások miatt.
• A fenntarthatóságra vonatkozó, kialakulóban lévő, jogszabályban előírt vállalati beszámolási szabványok, amelyek eltéréseket okoznak a tekintetben, hogy maguk a vállalatok milyen mértékben szolgáltathatnak adatot a szabályozási kritériumok alapján, ezért egyes mérőszámok lefedettségi szintje alacsony lehet.
• Az eltérő időszakokban gyűjtött becsült, illetve szolgáltatott ESG-adatok következetlen használata és változó mértéke a különböző adatszolgáltatóknál, ami megnehezíti az adatok összehasonlíthatóságát.
• A becsült adatok jellegükből adódóan eltérhetnek a tényleges számadatoktól az adatszolgáltatók feltevései és feltételezései miatt.
• A kibocsátók eltérő megítélése vagy értékelése a szolgáltatók eltérő módszereiből, illetve szubjektív szempontok alkalmazásából adódóan.
• A legtöbb vállalati ESG-adatszolgáltatásra és -közzétételre évente kerül sor, és jelentős időt vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy ezeket az adatokat a pénzügyi adatokhoz képest késéssel állítják elő. Emellett előfordulhat, hogy ezeket az adatokat a különböző adatszolgáltatók változó gyakorisággal frissítik és építik be az adatkészleteikbe.
• Az adatok köre és alkalmazhatósága eszközosztályonként és mutatónként eltérő lehet.
• A jövőre vonatkozó adatok, például az éghajlattal kapcsolatos célok jelentősen eltérhetnek a múltbéli és jelenlegi mérőszámoktól.
A fenntarthatósági mutatókkal ellátott mérőszámok kiszámításával kapcsolatos további tájékoztatás az Alap éves beszámolójában található.
Fenntartható befektetések, környezeti és társadalmi kritériumok
A fenntartható befektetés és a fenntarthatóság megértése az adatkörnyezettel együtt változik. Az iparági szereplők, köztük az indexszolgáltatók számára kihívást jelent, hogy azonosítsanak egy egységes vagy több szabványosított mérőszámot ahhoz, hogy teljes képet adjanak egy vállalatról vagy befektetésről. A BlackRock ezért létrehozott egy keretrendszert a fenntartható befektetések azonosítására, figyelembe véve a szabályozási követelményeket és az indexszolgáltató módszertanait.
A BlackRock harmadik fél indexszolgáltató módszertanait és adatait használja fel annak értékelése során, hogy a befektetések okoznak-e jelentős kárt, és hogy jó irányítási gyakorlatokat folytatnak-e. Adódhatnak olyan körülmények, amikor nem áll rendelkezésre adat, illetve az adatok hiányosak vagy pontatlanok. Az észszerű erőfeszítések ellenére sem állhat mindig rendelkezésre információ. Ebben az esetben az indexszolgáltató a befektetéssel vagy az iparággal kapcsolatos ismeretei alapján értkelést végez. Bizonyos esetekben az adatok tükrözhetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kibocsátók esetleg csak utólag hoztak meg, továbbá nem tükrözik a jelentős károkozás összes lehetséges esetét.
A BlackRock elvégzi az indexszolgáltatók fenntartható befektetési módszertanainak alapos átvilágítását, hogy meggyőződjön arról, hogy összhangban vannak-e a BlackRock Fenntartható Befektetésekkel kapcsolatos nézeteivel.
J. Átvilágítás
A Befektetéskezelő elvégzi az indexszolgáltatók átvilágítását, és folyamatosan együttműködik velük az indexmódszertanok tekintetében, beleértve az SFDR által meghatározott helyes vállalatirányítási kritériumok értékelését, amelyek magukban foglalják a megbízható irányítási struktúrákat, a munkavállalói kapcsolatokat, a személyzet javadalmazását és az adózási szabályok betartását a befektetést befogadó vállalatok szintjén.
K. Szerepvállalási politikák
Az Alap
Az Alap nem használ szerepvállalást környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel vagy fenntartható befektetési célokkal kapcsolatos, kötelező érvényű kötelezettségvállalások teljesítésének eszközeként. A Befektetéskezelő nem működik közvetlenül együtt az indexben szereplő vállalatokkal/kibocsátókkal, de közvetlenül együttműködik az indexszel és az adatszolgáltatókkal az ESG-mérőszámok jobb elemzése és stabilitása érdekében.
Általános
A BlackRockon belül több szinten zajlik együttműködés azokkal a vállalatokkal, amelyekbe ügyfeleink eszközeit befektetjük.
Amennyiben egy adott portfóliókezelő csapat kifejezetten a szerepvállalást jelöli meg azon eszközök egyikeként, amelyekkel az SFDR keretében a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések iránti elkötelezettségét igyekszik kifejezni, akkor az ilyen szerepvállalási politika hatékonyságának módszereit és az ilyen szerepvállalási politika esetleges módosításának módjait abban az esetben, ha nem érik el a kívánt hatást (általában a meghatározott fő kedvezőtlen mutatók csökkenésében kifejezve), akkor az adott alapra vonatkozó tájékoztató és weboldal közzétételei ismertetik.
Amennyiben a befektetési csoportok úgy döntenek, hogy kihasználják a szerepvállalás nyújtotta lehetőségeket, ez többféle formában történhet, de lényegében a portfóliókezelő csapat rendszeres és folyamatos párbeszédre törekszik az együttműködésben részt vevő, befektetéseket befogadó vállalatok vezetőivel vagy igazgatótanácsi tagjaival, hogy előmozdítsa az azonosított ESG-jellemzőkre és fő kedvezőtlen mutatókra irányuló hatékony és eredményes vállalatirányítási és fenntartható üzleti gyakorlatokat, valamint hogy megértse a vállalat vezetésének hatékonyságát és felügyelje az azonosított ESG-kérdések megoldására irányuló tevékenységeket. A szerepvállalás továbbá lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő csapat visszajelzést adjon a vállalati gyakorlatokról és közzétételekről.
Amennyiben az érintett portfóliókezelő csapatnak aggályai vannak egy vállalatnak az azonosított ESG-jellemzőkkel és/vagy fő kedvezőtlen mutatókkal kapcsolatos megközelítését illetően, dönthet úgy, hogy elmagyarázza elvárásait a vállalat igazgatóságának vagy vezetőségének, és a közgyűléseken szavazással jelezheti, hogy aggályai vannak, általában az általuk felelősnek tartott, az azonosított ESG-jellemzők vagy a fő kedvezőtlen mutatók javulásáért felelős igazgatók újraválasztása ellen szavazva.
A BlackRock – függetlenül bármelyik portfóliókezelő csapat tevékenységétől – a legmagasabb szinten, a bizalmi megközelítés részeként úgy döntött, hogy ügyfeleinek hosszú távon a legjobb érdeke, hogy tájékozott, elkötelezett részvényesként támogassa a stabil vállalatirányítást. A BlackRocknál ez a BlackRock Investment Stewardship feladata. A BlackRock elsősorban a BIS csapat munkája révén tesz eleget a részvényesi jogokról szóló II. irányelv („SRD II”) részvénytársaságokkal és a befektetési ökoszisztéma más szereplőivel kapcsolatos szerepvállalás követelményeinek. A BlackRock SRD II szerinti szerepvállalási politikájának egy példánya a https://www.blackrock.com/corporate/literature/publication/blk-shareholder-rights-directiveii-engagement-policy-2022.pdf oldalon található.
A BlackRock befektetési felügyeletre vonatkozó megközelítését a BIS Globális Alapelvek és a piaci szintű szavazási irányelvek ismertetik. A BIS Globális Alapelvek meghatározzák vállalatirányítási filozófiánkat, valamint a vállalatok hosszú távú értékteremtését támogató vállalatirányítással és fenntartható üzleti gyakorlattal kapcsolatos nézeteinket. Elismerjük, hogy a vállalatirányítás elfogadott szabványai és normái piaconként eltérőek, azonban úgy véljük, hogy a vállalatirányítási gyakorlatnak vannak olyan alapvető elemei, amelyek globálisan meghatározóak a vállalat hosszú távú értékteremtő képességének szempontjából. Piac-specifikus szavazási irányelveink részletesen leírják, hogy a BIS hogyan hajtja végre a globális alapelveket – figyelembe véve a helyi piaci szabványokat és normákat –, és szolgáltatnak információt a részvényesi közgyűlések egyes szavazási pontjaival kapcsolatos szavazási döntéseinkhez. A BlackRock befektetési felügyeletre és szerepvállalásra vonatkozó általános megközelítése a megtalálható a https://www.blackrock.com/uk/professionals/solutions/shareholder-rights-directive és a https://www.blackrock.com/corporate/about-us/investment-stewardship oldalon.
A BIS a kötelezettségvállalás során egyes ESG-témákra összpontosíthat, amelyeket a BlackRock szavazási prioritásai tartalmaznak: https://www.blackrock.com/corporate/literature/publication/blk-stewardship-priorities-final.pdf.
I. A fenntartható befektetési célkitűzés elérése
Ez az Alap arra törekszik, hogy Referenciaindexe, az FTSE World Broad Investment-Grade USD Multilateral Development Bank Bond Capped Index – amely multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott kötvények kiválasztására törekszik, és amely magában foglalja az indexszolgáltató ESG-szempontú kiválasztási kritériumait – teljesítményének követésével elérje az általa támogatott környezeti és társadalmi jellemzőket.
Az index minden egyes újrasúlyozásakor az indexszolgáltató az ESG-kiválasztási kritériumokat alkalmazza az Anyaindexre, hogy kizárja azokat a kibocsátókat, amelyek az ESG-kiválasztási kritériumoknak nem felelnek meg.
Az Alap portfóliója az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint az észszerűen lehetséges és kivitelezhető) a Referenciaindexhez igazodóan újrasúlyozásra kerül.
A Referenciaindex ESG-kiválasztási kritériumainak alkalmazása következtében az Alap portfóliója várhatóan lecsökken a Bloomberg Euro Aggregate Bond Indexhez képest, amely egy kötvényekből álló átfogó piaci index.
Az Alap Referenciaindexének módszertanát az alábbi linknek másolásával és böngészőjébe történő beillesztésével ismerheti meg: https://research.ftserussell.com/products/downloads/FTSE_World_Broad_Investment-Grade_USD_Multilateral_Development_Bank_Bond_Capped_Index_CFIIUMDB_Ground_Rules.pdf
Az Alap Referenciaindexére vonatkozó további információk (beleértve annak összetevőit) szintén elérhetők az indexszolgáltató weboldalán az alábbi címen: http://www.yieldbook.com/m/indices/search.shtml.