A. Összefoglaló

Ez az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzőket támogat, de a fenntartható befektetés nem célja. Az Alap passzívan kezelt, és Referenciaindexe, az MSCI EMU SRI Select Reduced Fossil Fuel Index teljesítményének követésével a következő környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítására törekszik: (1) egyes negatív környezeti és/vagy társadalmi következményekkel járónak tartott tevékenységekben részt vevő kibocsátók kizárása; (2) a nagyon súlyos ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban érintettnek tartott kibocsátók kizárása; (3) magasabb iparágra korrigált környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) pontszámokkal rendelkező kibocsátókkal szembeni kitettség; és (4) fenntartható befektetésnek minősülő befektetésekkel szembeni kitettség.

Bár az Alapnak nem célja a fenntartható befektetés, rendelkezik egy minimális arányú fenntartható befektetéssel. A BlackRock a fenntartható befektetéseket olyan kibocsátókba vagy értékpapírokba történő befektetésekként definiálja, amelyek hozzájárulnak valamely környezetvédelmi vagy társadalmi cél eléréséhez, nem károsítják jelentősen e célok egyikét sem, és amelyek esetében a befektetést befogadó vállalatok jó irányítási gyakorlatot követnek. Az olyan értékpapír-portfólióba való befektetés révén, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben az Alap Referenciaindexének összetevőiből áll, az Alap befektetéseinek egy része fenntartható befektetésnek minősül.

Az Alap fenntartható befektetéseknek minősülő befektetései az alábbiak valamelyikére irányulnak: (1) olyan tevékenységek, amelyeket kedvező környezeti és/vagy társadalmi hatásokhoz hozzájáruló tevékenységeknek tekintenek, vagy (2) vállalatok, amelyek elkötelezték magukat egy vagy több olyan szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési cél megvalósítása mellett, amelyet a „Tudományosan megalapozott célok” kezdeményezés jóváhagyott.

Az index minden egyes újrasúlyozásakor minden fenntartható befektetésnek minősülő befektetést átvilágítanak bizonyos minimális környezeti és társadalmi mutatók alapján. Ha egy befektetésről azt állapították meg, hogy rendkívül kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásúnak tekintett tevékenységekhez kapcsolódik, az nem minősülhet fenntartható befektetésnek.

Az Alap befektetési politikája az, hogy olyan értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely a lehető legnagyobb és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindexet alkotó értékpapírokból áll, és amely az alkotóelemek kiválasztásakor bizonyos ESG-kritériumokat is figyelembe vesz (a D. Befektetési stratégia című részben részletesebben kifejtettek szerint). A Referenciaindex összetevőibe történő befektetéssel az Alap befektetési stratégiája lehetővé teszi, hogy az Alap megfeleljen a Referenciaindex indexszolgáltató által meghatározott ESG-követelményeinek. Az Alap figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt fő káros hatásokat azáltal, hogy a Referenciaindexet követi, amely az index alkotóelemeinek kiválasztásakor figyelembe vesz bizonyos ESG-kritériumokat.

Az Alap igyekszik olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba befektetni, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll. Az Alap eszközeinek várhatóan legalább 80%-át a Referenciaindexbe tartozó értékpapírokba fekteti be. Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át az EU Taxonómiájához igazodó, környezeti célú fenntartható befektetésekbe fekteti.

Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy az EU taxonómiájának megfelelő fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe fektessen be, azonban ezek a befektetések a portfólió részét képezhetik.

Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése, amely az index összetevőinek kiválasztásakor – a módszertanának megfelelően – figyelembe vesz bizonyos ESG-szempontokat. A BlackRock figyelemmel kíséri, hogy az Alap megfelel-e az Alap által támogatni kívánt környezeti és társadalmi jellemzőknek. Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőit beépítették a Referenciaindex módszertanába, és az Alapot úgy kísérik figyelemmel, hogy minden egyes újrasúlyozáskor igyekeznek azonosítani az Alap fenntartható kötelezettségvállalásainak teljesítése alóli kivételeket.

A BlackRock Portfóliókezelői hozzáférnek azokhoz a kutatásokhoz, adatokhoz, eszközökhöz és elemzésekhez, amelyek az ESG-szempontú meglátások befektetési folyamataiba történő integrálását célozzák. Az ESG-adatkészletek külső (harmadik fél) adat- és indexszolgáltatóktól – többek között az MSCI, a Sustainalytics, a Refinitiv, az S&P és a Clarity AI társaságtól – származnak. A BlackRock belső folyamatai a befektetési szakemberek általi felhasználásra, valamint átláthatósági és adatszolgáltatási célokra szánt, kiváló minőségű, szabványosított és konzisztens adatok szolgáltatására összpontosítanak. A már meglévő felületeinken keresztül kapott adatokat, köztük az ESG-adatokat számos olyan minőség-ellenőrzés és teljességvizsgálat elvégzésével dolgozzuk fel őket, amelyek célja az adatok kiváló minőségének biztosítása, még azelőtt, hogy a BlackRock rendszerein és alkalmazásain, például az Aladdinon belül további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanák őket.

A BlackRock átfogó átvilágítási folyamatot alkalmaz a szolgáltatói ajánlatok értékelésére, rendkívül célzott módszertani felülvizsgálatokkal és a termék fenntartható befektetési stratégiáján (és a környezeti és társadalmi jellemzőin vagy fenntartható befektetési célkitűzésén) alapuló lefedettségi értékelésekkel. Folyamatunk minőségi és mennyiségi elemzést egyaránt magában foglal, hogy az adott esettől függően a szabályozási standardoknak megfelelően értékeljük az adattermékek alkalmasságát.

A fenntartható befektetés és a fenntarthatóság megértése az adatkörnyezettel együtt változik. Az iparági szereplők, köztük az indexszolgáltatók számára kihívást jelent, hogy azonosítsanak egy egységes vagy több szabványosított mérőszámot ahhoz, hogy teljes képet adhassanak egy vállalatról vagy befektetésről. Az ESG-adatkészletek a közzétételi előírások, szabályozási keretrendszerek és iparági gyakorlatok alakulásával folyamatosan változnak és javulnak. Adódhatnak olyan körülmények, amikor nem áll rendelkezésre adat, illetve az adatok hiányosak vagy pontatlanok. Az észszerű erőfeszítések ellenére sem állhat mindig rendelkezésre információ. Ebben az esetben az indexszolgáltató a befektetéssel vagy az iparággal kapcsolatos ismeretei alapján értkelést végez. Bizonyos esetekben az adatok tükrözhetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kibocsátók esetleg csak utólag hoztak meg, továbbá nem tükrözik a jelentős károkozás összes lehetséges esetét.

A Befektetéskezelő elvégzi az indexszolgáltatók átvilágítását, és folyamatosan együttműködik velük az indexmódszertanok tekintetében, beleértve az SFDR által meghatározott helyes vállalatirányítási kritériumok értékelését, amelyek magukban foglalják a megbízható irányítási struktúrákat, a munkavállalói kapcsolatokat, a személyzet javadalmazását és az adózási szabályok betartását a befektetést befogadó vállalatok szintjén.

A Befektetéskezelő az Alap befektetési stratégiájának részeként nem működik együtt közvetlenül a Referenciaindexben szereplő vállalatokkal/kibocsátókkal. A Befektetéskezelő a jobb elemzések és az ESG-mérőszámok stabilitásának biztosítása érdekében közvetlenül együttműködik az index- és adatszolgáltatókkal. A BlackRockon belül több szinten zajlik együttműködés azokkal a vállalatokkal, amelyekbe ügyfeleink eszközeit befektetjük. Amennyiben a befektetési csoportok úgy döntenek, hogy kihasználják a szerepvállalás nyújtotta lehetőségeket, ez többféle formában történhet, de lényegében a portfóliókezelő csapat rendszeres és folyamatos párbeszédre törekszik az együttműködésben részt vevő, befektetéseket befogadó vállalatok vezetőivel vagy igazgatótanácsi tagjaival, hogy előmozdítsa az azonosított ESG-jellemzőkre és fő kedvezőtlen mutatókra irányuló hatékony és eredményes vállalatirányítási és fenntartható üzleti gyakorlatokat, valamint megértse a vállalat vezetésének hatékonyságát és felügyelje az azonosított ESG-kérdések megoldására irányuló tevékenységeket. A szerepvállalás továbbá lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő csapat visszajelzést adjon a vállalati gyakorlatokról és közzétételekről.

A Referenciaindexet referenciamutatónak jelölték ki annak meghatározására, hogy az Alap összhangban van-e az általa támogatott környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkkel.

B. A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya

Ez az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzőket támogat, de a fenntartható befektetés nem célja.

Bár az Alapnak nem célja a fenntartható befektetés, rendelkezik egy minimális arányú fenntartható befektetéssel. Az olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok portfóliójába való befektetés révén, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben az Alap Referenciaindexének összetevőiből áll, az Alap befektetéseinek egy része fenntartható befektetésnek minősül.

Az Alap fenntartható befektetéseknek minősülő befektetései az alábbiak valamelyikére irányulnak: (1) olyan tevékenységek, amelyeket kedvező környezeti és/vagy társadalmi hatásokhoz hozzájáruló tevékenységeknek tekintenek, vagy (2) vállalatok, amelyek elkötelezték magukat egy vagy több olyan szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési cél megvalósítása mellett, amelyet a „Tudományosan megalapozott célok” kezdeményezés jóváhagyott.

Az index minden egyes újrasúlyozásakor az indexszolgáltató minden fenntartható befektetésnek minősülő befektetést bizonyos minimális környezeti és társadalmi mutatók alapján átvilágít. Az indexszolgáltató által alkalmazott szűrési kritériumok részeként a vállalatokat aszerint értékelik, hogy részt vesznek-e olyan tevékenységekben, amelyek rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatással járnak. Ha egy vállalatról az indexszolgáltató azt állapította meg, hogy rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó tevékenységekben vesz részt, az nem minősülhet fenntartható befektetésnek. Azáltal, hogy a Referenciaindexet követi, amely magában foglalja ezeket a környezeti és társadalmi vonatkozású szűrőket, a Befektetéskezelő úgy határozott, hogy az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint lehetséges és kivitelezhető) az Alap fenntarthatónak minősülő befektetései nem fognak jelentős kárt okozni az alkalmazandó jogszabályok és szabályozások értelmében vett környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági célokban.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt kedvezőtlen hatások kötelező mutatói (az SFDR szerinti szabályozástechnikai standardokban (RTS) meghatározottak szerint) az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembevételre kerülnek az indexszolgáltató által a fenntarthatónak minősülő indexösszetevők kiválasztásakor alkalmazott szűrési kritériumok révén.

Az indexszolgáltató által alkalmazott szűrési kritériumok eredményeként a Referenciaindexen belül a következő befektetések nem minősülhetnek fenntartható befektetésnek: (1) a bevételük minimum %-át termikus szénből beszerző vállalatok (az indexszolgáltató által meghatározottak szerint), ami jelentős mértékben karbonintenzív és az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő okozója (figyelembe véve az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos mutatókat) (2) az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség tekintetében „narancssárga” figyelmeztetéssel jelölt vállalatok, amelyekről úgy ítélték meg, hogy ESG-vel kapcsolatos súlyos botrányokban érintettek (beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásával, biodiverzitással, vízzel, hulladékkal, valamint szociális és munkavállalói ügyekkel kapcsolatos mutatókat is), és (3) az MSCI ESG B vagy annál alacsonyabb minősítéssel rendelkező vállalatok, amelyek nagyfokú kitettségük és a jelentős ESG-kockázatok kezelésének sikertelensége alapján az iparági versenytársakhoz képest lemaradónak minősülnek (beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biodiverzitásra, a vízre, a hulladékra, a nemek közötti, nem korrigált bérkülönbségekre és a nemek sokszínűségére vonatkozó mutatókat is).

A Referenciaindex minden egyes kiegyensúlyozásakor kizárásra kerülnek a következők is: (1) az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség tekintetében „piros” figyelmeztetéssel jelölt vállalatok, amely azokat a vállalatokat foglalja magában, amelyekről megállapították, hogy megsértik a nemzetközi és/vagy nemzeti normákat (figyelembe véve az ENSZ Globális Megállapodás Alapelveinek és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak megsértésére vonatkozó mutatókat), és (2) az ellentmondásos fegyverekhez bármilyen módon kötődő vállalatok (figyelembe véve az ellentmondásos fegyverekhez való kötődésre vonatkozó mutatókat).

Az Alap Referenciaindexe kizárja az ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség tekintetében „piros” figyelmeztetéssel jelölt kibocsátókat, amely kizárja azokat a kibocsátókat, amelyekről az indexszolgáltató megállapította, hogy megsértik az ENSZ üzleti és emberi jogi alapelveit és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásait. A Referenciaindex az index minden egyes újrasúlyozásakor alkalmazza a fenti kizárási kritériumokat.

C. A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői

Az Alap passzívan kezelt, és Referenciaindexe, az MSCI EMU SRI Select Reduced Fossil Fuel Index teljesítményének követésével a következő környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítására törekszik:
1. egyes negatív környezeti és/vagy társadalmi következményekkel járónak tartott tevékenységekben részt vevő kibocsátók kizárása;
2. a nagyon súlyos ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban érintettnek tartott kibocsátók kizárása;
3. magasabb iparágra korrigált környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) pontszámokkal rendelkező kibocsátókkal szembeni kitettség; és
4. fenntartható befektetésnek minősülő befektetésekkel szembeni kitettség.

Ezek a környezeti és társadalmi jellemzők az indexösszetevők kiválasztása során kerülnek beépítésre az Alap Referenciaindexébe az index minden egyes újrasúlyozásakor (az alábbiakban leírtak szerint).

A Referenciaindex kizárja a kibocsátókat az MSCI EMU Indexből (az „Anyaindex”) egyes negatív környezeti vagy társadalmi következményekkel járónak tartott tevékenységekben való részvételük alapján. A kibocsátók az alábbi üzletágakban/tevékenységekben (vagy kapcsolódó tevékenységekben) való részvételük alapján kerülnek kizárásra a Referenciaindexből;
• ellentmondásos fegyverek
• nukleáris fegyverek
• hagyományos fegyverek
• polgári lőfegyver
• alkohol
• szerencsejáték
• dohány
• felnőtt szórakoztatás
• géntechnológiával módosított szervezetek
• nukleáris energia
• termikus szén
• olajhomok
• nem hagyományos olaj- és gázkitermelés
• hagyományos olaj- és gázkitermelés (ahol a megújuló energiából és alternatív tüzelőanyagokból származó bevételek aránya egy meghatározott küszöbérték alatt van)
• olaj- és gázalapú energiatermelés
• fosszilis tüzelőanyag-tartalékok birtoklása

Az indexszolgáltató meghatározza, hogy mi minősül az egyes korlátozott tevékenységekben való „részvételnek”. Ez alapulhat a bevétel százalékos arányán, egy meghatározott teljes bevételi küszöbértéken, vagy a kapott bevétel összegétől függetlenül valamely korlátozott tevékenységgel való bármilyen kapcsolaton.

A Referenciaindex az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszáma alapján kizárja a kibocsátókat az Anyaindexből is. Az MSCI-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszámának értéke a kibocsátó működésével és/vagy termékeivel kapcsolatos súlyos, olyan ellentmondásokban való érintettségét (vagy állítólagos érintettségét) méri, amelyek negatív ESG-hatással bírónak minősülnek („MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszáma”). Az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszáma figyelembe veheti a kedvezőtlen hatású tevékenységekben való részvételt olyan környezeti kérdésekkel kapcsolatban, mint a biológiai sokféleség és a földhasználat, az energia és az éghajlatváltozás, a vízhiány, a mérgező kibocsátások és a hulladékkal kapcsolatos kérdések. Az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség figyelembe veheti az olyan társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kedvezőtlen hatású tevékenységekben való részvételt is, mint az emberi jogok, a munkaügyi kapcsolatok, a diszkrimináció és a munkaerő sokszínűsége.

A vállalatokat az indexszolgáltató ESG-kockázataik és lehetőségeik kezelésére való képességük alapján is értékeli, és MSCI ESG-minősítést („MSCI ESG-minősítés”) kapnak, amely meghatározza azt, hogy bekerülhetnek-e a Referenciaindexbe. Az MSCI ESG-minősítés célja annak mérése, hogy egy kibocsátó mennyire ellenálló a hosszú távú, iparági szempontból lényeges ESG-kockázatokkal szemben, és mennyire kezeli ezeket az ESG-kockázatokat az iparági versenytársakhoz képest. Az indexszolgáltató a kibocsátó ESG-pontszámának meghatározásakor az ESG-minősítési módszertan részeként a következő környezeti témákat veheti figyelembe: az éghajlatváltozás mérséklése az üvegházhatású gázok kibocsátása, a hulladék- és egyéb kibocsátások, a földhasználat és a biológiai sokféleség alapján. Az indexszolgáltató a kibocsátó ESG-pontszámának meghatározásakor az ESG-minősítési módszertan részeként a következő társadalmi témákat is figyelembe veheti: az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, közösségi kapcsolatok, adatvédelem és adatbiztonság, humán tőke, egészség és biztonság, valamint termékirányítás. Az MSCI ESG-minősítési módszertan azáltal, hogy a pontozási módszertanban a kérdéseket eltérően súlyozzák, elismerik, hogy bizonyos környezeti és társadalmi kérdések a kibocsátó által folytatott tevékenység típusa alapján lényegesebbek. A magasabb MSCI ESG-pontszámokkal rendelkező kibocsátókat az indexszolgáltató úgy értékeli, hogy azok olyan kibocsátók, amelyek iparági társaikhoz képest jobb helyzetben lehetnek az ESG-vel kapcsolatos jövőbeli kihívások és kockázatok kezelése tekintetében.

A vállalatoknak rendelkezniük kell az indexszolgáltató által meghatározott minimális MSCI ESG-minősítéssel és MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszámával ahhoz, hogy a Referenciaindex éves felülvizsgálata során új összetevőkként bekerülhessenek a Referenciaindexbe. A meglévő összetevőknek is fenn kell tartaniuk egy minimális MSCI ESG-minősítést és MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettségi pontszámot (amelyek alacsonyabbak, mint a bekerülési követelmények), hogy minden egyes újrasúlyozáskor a Referenciaindexben maradhassanak, valamint meg kell felelniük a fentiekben ismertetett kizárási kritériumoknak.

További információ arról, hogy részletes információ a Referenciaindex módszertanáról, az „L. szakasz – Kijelölt referenciamutató” című szakaszban hol található.

D. Befektetési stratégia

Az Alap befektetési politikája az, hogy olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely a lehető legnagyobb és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindexet alkotó értékpapírokból áll, és amely az alkotóelemek kiválasztásakor bizonyos ESG-kritériumokat is figyelembe vesz. A Referenciaindex indexmódszertanát a fenti „C. szakasz – Az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzői” című rész ismerteti.

Az Alap arra törekszik, hogy – amennyiben lehetséges és kivitelezhető – lemásolja a Referenciaindex összetevőit azáltal, hogy a Referenciaindexet alkotó valamennyi értékpapírt tartja, a Referenciaindexben elfoglalt súlyukhoz hasonló arányban. A befektetési stratégiája az, hogy csak a Referenciaindexben szereplő kibocsátókba vagy olyan kibocsátókba fektet be, amelyek a vásárlás időpontjában megfelelnek a Referenciaindex ESG-követelményeinek. Ha az ilyen értékpapírok már nem felelnek meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek, az Alap az ilyen értékpapírokat csak a portfólió következő újrasúlyozásáig tarthatja, és csak akkor, ha (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.

A Referenciaindex összetevőibe történő befektetéssel az Alap befektetési stratégiája lehetővé teszi, hogy az Alap megfeleljen a Referenciaindex indexszolgáltató által meghatározott ESG-követelményeinek. Abban az esetben, ha valamely befektetés már nem felel meg a követelményeknek, az Alap csak addig tarthatja meg az érintett befektetéseket, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni, valamint (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.

Az Alap optimalizálási technikákat alkalmazhat annak érdekében, hogy a Referenciaindexhez hasonló hozamot érjen el, ami azt jelenti, hogy olyan értékpapírokba is befektethet, amelyek nem mögöttes összetevői a Referenciaindexnek, amennyiben ezek az értékpapírok (megfelelő kockázati profil mellett) a Referenciaindexet alkotó egyes értékpapírokhoz hasonló teljesítményt nyújtanak. Ha az Alap ezt teszi, akkor befektetési stratégiája az, hogy csak a Referenciaindexben szereplő kibocsátókba vagy olyan kibocsátókba fektet be, amelyek a vásárlás időpontjában megfelelnek a Referenciaindex ESG-követelményeinek. Ha az ilyen értékpapírok már nem felelnek meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek, az Alap az ilyen értékpapírokat csak a portfólió következő újrasúlyozásáig tarthatja, és csak akkor, ha (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.

A stratégiát az Alap portfóliójának minden egyes olyan újrasúlyozásakor végrehajtja, amely követi a Referenciaindex indexének újrasúlyozását.

A befektetési politika kötelező elemei: az Alap olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba fektessen be, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll, és ezáltal megfelel a Referenciaindex ESG-jellemzőinek.

Mivel az Alap képes optimalizálási technikákat alkalmazni, és olyan értékpapírokba is befektethet, amelyek nem mögöttes eszközei a Referenciaindexnek, amennyiben ezt teszi, akkor befektetési stratégiája az, hogy csak a Referenciaindexben szereplő kibocsátókba vagy olyan kibocsátókba fektet be, amelyek a vásárlás időpontjában megfelelnek a Referenciaindex ESG-követelményeinek.

Abban az esetben, ha valamely befektetés már nem felel meg a Referenciaindex ESG-követelményeinek, az Alap csak addig tarthatja az érintett befektetéseket, amíg az érintett értékpapírok megszűnnek a Referenciaindex részét képezni, és/vagy (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt kedvezőtlen hatások figyelembevétele

Az Alap figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt fő kedvezőtlen hatásokat azáltal, hogy a Referenciaindexet követi, amely az index alkotóelemeinek kiválasztásakor figyelembe vesz bizonyos ESG-kritériumokat. A Befektetéskezelő úgy határozott, hogy az alábbiakban felsorolt fő kedvezőtlen hatásokat az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembe veszi az Alap Referenciaindexének kiválasztási kritériumai között.

Az Alap éves beszámolója tájékoztatást tartalmaz a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt fő kedvezőtlen hatásokról, amelyeket az alábbiakban ismertetjük:
• A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található telephelyekkel/műveletekkel rendelkező, befektetést befogadó vállalatokba történő befektetések aránya, amennyiben a befektetést befogadó vállalatok tevékenységei negatívan befolyásolják ezeket a területeket.
• A befektetést befogadó vállalatok által tonnányi vízbe történő kibocsátás a befektetett millió EUR-ra vetítve, súlyozott átlagként kifejezve.
• A befektetést befogadó vállalatok által termelt tonnányi veszélyes hulladék a befektetett millió EUR-ra vetítve, súlyozott átlagként kifejezve.
• Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése kapcsán érintett, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
• A vitatott fegyverek gyártásában vagy értékesítésében részt vevő, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.

Helyes vállalatirányítási politika

A helyes vállalatirányítás ellenőrzése beépül a Referenciaindex módszertanába. Az indexszolgáltató az index minden egyes újrasúlyozásakor vállalatokat zár ki a Referenciaindexből az ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszáma alapján (amely a kibocsátó ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettségét méri), amely magában foglalja azon vállalatok kizárását, amit az ENSZ Globális Megállapodás Alapelveinek megsértéseként minősítenek, lásd „C. szakasz – Az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzői”.

E. Befektetések aránya

Az Alap igyekszik olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba befektetni, amely a lehető legnagyobb mértékben és a gyakorlatban megvalósítható mértékben a Referenciaindex összetevőiből áll.

Az Alap eszközeinek várhatóan legalább 80%-át a Referenciaindexbe tartozó értékpapírokba fekteti be. Ennek megfelelően az Alap portfólióját az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint az észszerűen lehetséges és kivitelezhető) a Referenciaindexhez igazodóan újrasúlyozzák, hogy az Alap eszközeinek legalább 80%-a összhangban legyen a Referenciaindex ESG-jellemzőivel (ez magában foglalja az Alap fenntartható befektetésnek minősülő eszközeinek 40%-át) (az adott újrasúlyozáskor meghatározottak szerint).

Az Alap fenntartható befektetésnek minősülő befektetéseinek értékelésére az index minden újrasúlyozásakor vagy annak környékén kerül sor, amikor az Alap portfólióját a Referenciaindexszel összhangban újrasúlyozzák. Amennyiben valamely befektetés az index újrasúlyozásai között megszűnik fenntartható befektetésnek minősülni, az Alap fenntartható befektetésekben való állománya a fenntartható befektetések minimális aránya alá csökkenhet.

Az Alap teljes eszközállományának legfeljebb 20%-át fektetheti egyéb befektetésekbe.

Az Alap befektetési célokra és az Alap által támogatott környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel kapcsolatos hatékony portfóliókezelés érdekében származékos termékeket használhat. Amennyiben az Alap származékos termékeket használ a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítására, a fent említett ESG-minősítések vagy -elemzések a mögöttes befektetésre is vonatkoznak.

Az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át az EU Taxonómiájához igazodó, környezeti célú fenntartható befektetésekbe fekteti.

Ez az Alap jelenleg nem vállal kötelezettséget arra, hogy eszközeinek több mint 0%-át a Taxonómia-rendelet értelmében vett átmeneti és támogató tevékenységekbe fekteti be.

Az Alap eszközállományának legalább 40%-át fenntartható befektetésekbe fekteti be. Ezek a fenntartható befektetések olyan fenntartható befektetések keverékei lesznek, amelyek vagy olyan környezeti célt szolgálnak, amely nem kötelezte magát az EU Taxonómiájához való igazodásra, vagy szociális célt szolgálnak, vagy ez a kettő kombinációja. A környezeti vagy társadalmi célú fenntartható befektetések kombinációja idővel változhat a Referenciaindexben szereplő kibocsátók tevékenységétől függően. Az Alap fenntarthatónak minősülő befektetéseinek értékelése az index minden újrasúlyozásakor vagy annak környékén történik, amikor az Alap portfólióját a Referenciaindexszel összhangban újrasúlyozzák.

Az Alap eszközállományának legalább 40%-át fenntartható befektetésekbe fekteti be.   Ezek a fenntartható befektetések olyan fenntartható befektetések keverékei lesznek, amelyek vagy olyan környezeti célt szolgálnak, amely nem kötelezte magát az EU Taxonómiájához való igazodásra, vagy szociális célt szolgálnak, vagy ez a kettő kombinációja. A környezeti vagy társadalmi célú fenntartható befektetések kombinációja idővel változhat a Referenciaindexben szereplő társaságok tevékenységétől függően. Az Alap fenntarthatónak minősülő befektetéseinek értékelése az index minden újrasúlyozásakor vagy annak környékén történik, amikor az Alap portfólióját a Referenciaindexszel összhangban újrasúlyozzák.

Egyéb részesedések között szerepelhetnek pénzeszközök, pénzpiaci alapok és származékos ügyletek. Az ilyen befektetések kizárólag a hatékony portfóliókezelés céljára használhatók fel, kivéve a devizafedezeti ügyletekhez használt származékos ügyleteket bármely devizával szemben fedezett befektetésijegy-osztály esetében.

Az indexszolgáltató által alkalmazott ESG-minősítések vagy -elemzések csak az Alap által használt egyes kibocsátókra vonatkozó származékos termékekre vonatkoznak. A pénzügyi indexeken, kamatlábakon vagy devizaeszközökön alapuló származékos ügyletek nem veszik figyelembe a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékokat.

F. A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése

A termék integritásának folyamatos ellenőrzése

A BlackRock figyelemmel kíséri, hogy az Alap megfelel-e az Alap által támogatni kívánt környezeti és társadalmi jellemzőknek. Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőit beépítették a Referenciaindex módszertanába, és az Alapot úgy kísérik figyelemmel, hogy minden egyes újrasúlyozáskor igyekeznek azonosítani az Alap fenntartható kötelezettségvállalásainak teljesítése alóli kivételeket.

A BlackRock figyelemmel kíséri az Alap adatait és az indexszintű adatokat, hogy minden egyes újrasúlyozáskor nyomon követhesse, hogy az Alap megfelel-e ezeknek a jellemzőknek.

A BlackRock emellett figyelemmel kíséri az alap követési hibáját, és erről az éves és féléves jelentések és beszámolók részeként jelentést tesz a befektetőknek. A várható követési hibával kapcsolatos információkat az Alap tájékoztatójában is közzétesszük.

G. Módszertan

Az Alap célja a Referenciaindex teljesítményének követése, amely az index összetevőinek kiválasztásakor figyelembe vesz bizonyos ESG-szempontokat (a C. szakaszban ismertetett, és az L. szakaszban részletezett) módszertanának megfelelően.

Módszertan

Ezenkívül az alábbi módszertanokat alkalmazzák az Alap által támogatott társadalmi vagy környezeti jellemzők teljesülésének mérésére:

A Referenciaindex az MSCI ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokra vonatkozó adatokat használja. További információk: https://www.msci.com/documents/10199/acbe7c8a-a4e4-49de-9cf8-5e957245b86b

A Referenciaindex az MSCI ESG-minősítési módszertant használja. További információk: https://www.msci.com/our-solutions/esg-investing/esg-ratings

A Referenciaindex az MSCI Business involvement és UNGC szűrőket használja. További információk: https://www.msci.com/documents/1296102/1636401/MSCI_ESG_BIS_Research_Productsheet_April+2015.pdf/babff66f-d1d6-4308-b63d-57fb7c5ccfa9

A Referenciaindex további szűrőket használ. További információkért lásd az index módszertanát.

A fenntartható befektetések módszertana

A fenntartható befektetések azonosítása egy négy részből álló értékelés alapján történik:
(i) a gazdasági tevékenység hozzájárulása a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez;
(ii) jelentős károkozás elkerülése;
(iii) minimális óvintézkedések teljesítése;
(iv) Jó irányítás (adott esetben)

Egy adott befektetés céljára a teszt négy elemének meg kell felelnie ahhoz, hogy „Fenntartható Befektetésnek” minősüljön. A Fenntartható Befektetések a szabályozási standardok teljesülésének biztosítása érdekében szigorú felügyeleti eljárás tárgyát képezik.

(i) A gazdasági tevékenység hozzájárulása a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez

Környezetvédelmi és szociális célkitűzések
A BlackRock olyan Fenntartható Befektetéseket azonosít, amelyek számos környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájárulnak, amelyek többek között a következők lehetnek: alternatív és megújuló energia, energiahatékonyság, környezetszennyezés megelőzése vagy csökkentése, újrafelhasználás és újrahasznosítás, egészségügy, táplálkozás, higiénia és oktatás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai és a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb keretrendszerek (együttesen: Környezetvédelmi és szociális célkitűzések).

A gazdasági tevékenység értékelése
Valamely befektetés Fenntartható Befektetésnek minősül az alábbi esetekben (a másik három pont teljesülése esetén):

Üzleti tevékenység
• Amennyiben a harmadik fél szállító adatai alapján készült szisztematikus felmérés szerint a termékeknek és/vagy szolgáltatásoknak tulajdonítható bevétel legalább 20%-a Környezeti és/vagy Társadalmi Célkitűzésekhez való hozzájárulás.

Üzleti gyakorlatok
• Amennyiben a kibocsátó harmadik fél szállító adatai által igazolt szén-dioxid-mentesítési célt tűzött ki a „Tudományosan megalapozott célok” (Science Based Targets initiatives, SBTi) kezdeményezésnek megfelelően. A „Tudományosan megalapozott célok” kezdeményezés egyértelmű utat kíván kijelölni a vállalatok és pénzügyi intézmények számára az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás) csökkentéséhez a Párizsi Megállapodás céljaihoz való igazodás és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzése érdekében.

• Rögzített kamatozású értékpapírok
• Amennyiben egy alap bevételeket felhasználó (use-of-proceeds) kötvénybe fektet be, ez a kötvény Fenntartható Befektetés lesz, ha a bevételek felhasználása fenntartható módon hozzájárul valamelyik, fundamentális értékeléssel meghatározott Környezeti és/vagy Társadalmi Célkitűzéshez.

Valamely alap Fenntartható Befektetései az alap befektetési stratégiájának függvényében rendelkezhetnek némelyik vagy mindegyik fenti Környezeti és/vagy Társadalmi Célkitűzéssel. A BlackRock annak meghatározása során, hogy mely mögöttes befektetés minősül Fenntartható Befektetésnek, figyelembe veheti az indexszolgáltató fenntartható befektetésekre vonatkozó értékelését, illetve az alap referenciaindexének módszertanába beépített bármely egyéb kizárási kritériumot.

(ii) Jelentős károkozás elkerülése (DNSH)

Az index minden egyes újrasúlyozásakor minden fenntarthatónak minősülő befektetés bizonyos minimális környezeti és társadalmi mutatók alapján értékelésre kerül. Az értékelés keretében a vállalatokat aszerint értékelik, hogy részt vesznek-e olyan tevékenységekben, amelyek rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatással járnak. Ha egy vállalatról azt állapították meg, hogy rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó tevékenységekben vesz részt, az nem minősülhet fenntartható befektetésnek.

Amennyiben egy Alap bevételeket felhasználó (use-of-proceeds) kötvénybe, például zöld kötvénybe fektet be, az értékelés a kibocsátás szintjén történik, a kötvényekből származó bevételek felhasználása alapján, amelyeket hivatalosan és kizárólag az éghajlattal kapcsolatos vagy egyéb környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági célokra kell felhasználni. Emellett a zöld kötvények kiválasztásakor bizonyos minimális biztosítékok és alkalmassági kizárások is beépítésre kerülnek, hogy elkerülhető legyen a rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatásúnak tartott tevékenységekhez kapcsolódó kötvényekkel szembeni kitettség.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt kedvezőtlen hatások kötelező mutatói (az SFDR szerinti szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerint) az index minden egyes újrasúlyozásakor figyelembevételre kerülnek az Alap fenntarthatónak minősülő befektetéseinek értékelése révén.

Ezen értékelés alapján az alábbi befektetések nem minősülhetnek Fenntartható Befektetésnek: (1) legalább a bevételük 1%-át vélhetően termikus szénből beszerző vállalatok (az indexszolgáltató által meghatározottak szerint), amely jelentős mértékben karbonintenzív és az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő okozója (figyelembe véve az ÜHG-kibocsátásokkal kapcsolatos mutatókat) (2) súlyos ESG-vel kapcsolatos botrányokban vélhetően érintett vállalatok (figyelembe véve az üvegházhatású gázok kibocsátásával, biodiverzitással, vízzel, hulladékkal, valamint szociális és munkavállalói ügyekkel kapcsolatos mutatókat is), és (3) azon vállalatok, amelyek nagyfokú kitettségük és a jelentős ESG-kockázatok kezelésének sikertelensége alapján az iparági versenytársakhoz képest lemaradónak minősülnek (figyelembe véve az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biodiverzitásra, a vízre, a hulladékra, a nem korrigált nemi bérkülönbségekre és a nemek sokszínűségére vonatkozó mutatókat is).

Továbbá azok a vállalatok, amelyek az ENSZ Globális Megállapodás (UNGC) Alapelveiben, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveiben, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az ezek alapjául szolgáló egyezményekben foglalt, általánosan elfogadott nemzetközi normákat és szabványokat megsértőnek vagy olyan kibocsátónak minősülnek, amelynél fennáll a veszélye annak, hogy megsérti azokat, nem minősülhetnek Fenntartható Befektetésnek. Az ellentmondásos fegyverekhez bármilyen módon kötődő vállalatok (figyelembe véve az ellentmondásos fegyverekkel való kapcsolatokat érintő mutatókat) nem minősülhetnek Fenntartható Befektetésnek.

(iii) Minimális óvintézkedések teljesítése

Azok a kibocsátók, amelyek az ENSZ Globális Megállapodás (UNGC) Alapelveiben, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveiben, az üzleti vállalkozások felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az ezek alapjául szolgáló egyezményekben foglalt, általánosan elfogadott nemzetközi normákat és szabványokat megsértőnek vagy olyan kibocsátónak minősülnek, amelynél fennáll a veszélye annak, hogy megsérti azokat, nem minősülhetnek Fenntartható Befektetésnek.

Jó irányítás

A helyes vállalatirányítás ellenőrzése beépül a Referenciaindex módszertanába. Az Indexszolgáltató az index minden egyes újrasúlyozásakor vállalatokat zár ki a Referenciaindexből az ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettség pontszáma alapján (amely a kibocsátó ESG-vel kapcsolatos ellentmondásokban való érintettségét méri), és kizárja azokat a vállalatokat, amelyeket az ENSZ Globális Megállapodás (UNGC) alapelveit megsértő vállalatnak minősítenek.

H. Adatforrások és adatfeldolgozás

Adatforrások

A BlackRock Portfóliókezelői hozzáférnek azokhoz a kutatásokhoz, adatokhoz, eszközökhöz és elemzésekhez, amelyek az ESG-szempontú meglátások befektetési folyamataiba történő integrálását célozzák. Az Aladdin az operációs rendszer, amely összekapcsolja az adatokat az emberekkel és a portfóliók valós idejű kezeléséhez szükséges technológiával, valamint a BlackRock ESG-elemzései és adatszolgáltatási képességei mögött lévő motorral. A BlackRock Portfóliókezelői az Aladdint arra használják, hogy befektetési döntéseket hozzanak, nyomon kövessék a portfóliókat, és hozzáférjenek az indexekkel kapcsolatos információkhoz, amelyek az Alap ESG-jellemzőinek elérését célzó befektetési folyamat alapjául szolgálnak.

Az ESG-adatkészletek külső (harmadik fél) adat- és indexszolgáltatóktól – többek között az MSCI, a Sustainalytics, a Refinitiv, az S&P és a Clarity AI társaságtól – származnak. Ezek az adatkészletek kiemelt ESG-pontszámokat, szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatokat, üzleti részvételi mutatókat és ellentmondásokat is tartalmazhatnak, és ezek az adatkészletek beépültek a Portfóliókezelők rendelkezésére álló és a BlackRock befektetési stratégiájában alkalmazott Aladdin-eszközökbe. Ezek az eszközök a teljes befektetési folyamatot támogatják, a kutatástól a portfóliók összeállításán és modellezésén át az adatszolgáltatásig.

Az Adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések

A BlackRock átfogó átvilágítási folyamatot alkalmaz a szolgáltatói ajánlatok értékelésére, rendkívül célzott módszertani felülvizsgálatokkal és a termék fenntartható befektetési stratégiáján (és a környezeti és társadalmi jellemzőin vagy fenntartható befektetési célkitűzésén) alapuló lefedettségi értékelésekkel. Folyamatunk minőségi és mennyiségi elemzést egyaránt magában foglal, hogy az adott esettől függően a szabályozási standardoknak megfelelően értékeljük az adattermékek alkalmasságát.

Az ESG-adatokat és -szolgáltatókat az alábbi öt fő területen értékeljük:
1. Adatgyűjtés: ide tartozik többek között az adatszolgáltatók alapul szolgáló adatforrásainak értékelése, az adatok rögzítéséhez használt technológia, a félretájékoztatás azonosítására szolgáló eljárás, valamint a gépi tanulásra, illetve az emberek által végzett adatgyűjtésre irányuló megközelítések alkalmazása. A tervezett fejlesztéseket is figyelembe vesszük.
2. Az adatok köre: értékelésünk magában foglalja, azonban nem korlátozódik arra a lefedettségre, amit egy adatcsomag biztosít a kibocsátókból és eszközosztályokból álló, befektetésre alkalmas univerzumunkban. Ez az anyavállalatok és leányvállalataik kezelésének figyelembevételét, valamint a becsült, illetve bejelentett adatok felhasználását is magában foglalja.
3. Módszertan: értékelésünk részét képezi többek között a harmadik fél szolgáltatók által alkalmazott módszertanok vizsgálata, ideértve az adatgyűjtési és számítási módszerek, az iparági, illetve szabályozási szabványokhoz vagy keretrendszerekhez való igazodás, a lényegességi küszöbértékek, valamint az adathiányra vonatkozó megközelítésük vizsgálatát.
4. Adatellenőrzés: értékelésünk magában foglalja többek között a harmadik fél szolgáltatóknak az összegyűjtött adatok ellenőrzésére irányuló megközelítését és minőségbiztosítási folyamatait, beleértve a kibocsátókkal való együttműködésüket.
5. Működés: értékeljük az adatszolgáltatók működésének számos vonatkozását, többek között a szabályzataikat és eljárásaikat (beleértve az esetleges összeférhetetlenségek vizsgálatát), az adatkutató csapataik méretét, képzési programjaikat és harmadik fél kiszervezők általuk történő bevonását.

Emellett a BlackRock aktívan részt vesz minden olyan szolgáltatói konzultáción, amely a módszertanok javasolt módosításaival kapcsolatos, amennyiben azok harmadik féltől származó adatkészletekre vagy indexmódszertanokra vonatkoznak, valamint átfogó visszajelzéseket és ajánlásokat nyújt be az adatszolgáltatók technikai csoportjainak. A BlackRock folyamatosan együttműködik ESG-adatszolgáltatókkal, köztük indexszolgáltatókkal, hogy lépést tartson az iparági fejleményekkel.

Az adatkezelés módja

A BlackRock belső folyamatai a befektetési szakemberek általi felhasználásra, valamint átláthatósági és adatszolgáltatási célokra szánt, kiváló minőségű, szabványosított és konzisztens adatok szolgáltatására összpontosítanak. Az adatokat, köztük az ESG-adatokat is már meglévő felületeinken keresztül kapjuk meg, majd számos olyan minőség-ellenőrzés és teljességvizsgálat elvégzésével dolgozzuk fel őket, amelyek célja az adatok kiváló minőségének biztosítása, még azelőtt, hogy a BlackRock rendszerein és alkalmazásain, például az Aladdinon belül további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanák őket. A BlackRock integrált technológiája lehetővé teszi, hogy a kibocsátókra és befektetésekre vonatkozó adatokat számos különböző környezeti, társadalmi és irányítási mutató és adatszolgáltató szerint állítsuk össze, majd a befektetési csapatok és egyéb támogatási és ellenőrzési funkciók, például a kockázatkezelési osztály rendelkezésére bocsássuk azokat.

A becsült adatok használata

A BlackRock arra törekszik, hogy a lehető legtöbb, vállalatok által szolgáltatott adatot rögzítse harmadik fél adatszolgáltatók segítségével, azonban a közzétételi keretekkel kapcsolatos iparági szabványok még mindig kialakulóban vannak, különösen az előretekintő mutatók tekintetében. Ezért bizonyos esetekben az adatszolgáltatóktól származó, becslésen alapuló vagy azokat közelítő mérőszámokra támaszkodunk, hogy lefedjük a befektetésre alkalmas kibocsátók széles körét. Bár a BlackRock jelentős mennyiségű becsült adatra támaszkodik a befektetésre alkalmas univerzumunkban, amelyek mértéke adatkészletenként eltérő lehet, az adatok területén jelentkező jelenlegi kihívások miatt azonban arra törekszünk, hogy a becslések használata összhangban álljon a szabályozási iránymutatással, és megszerezzük az adatszolgáltatóktól a módszertanaikra vonatkozó szükséges dokumentumokat, és átláthatóságot biztosítsanak számunkra. A BlackRock felismeri az adatminőség és adatlefedettség javításának jelentőségét, és folyamatosan fejleszti a befektetési szakemberek és egyéb csapatok rendelkezésére álló adatkészleteket. Előfordulhat, hogy az alapok kifejezett adatlefedettségi szinteket állapítanak meg, amennyiben azt a helyi, országos szintű szabályozások előírják. A BlackRock arra törekszik, hogy tisztában legyen az indexmódszertanokban szereplő becsült adatok felhasználásával, és biztosítsa, hogy megközelítéseik megalapozottak legyenek és összhangban álljanak a szabályozási követelményekkel és indexmódszertanokkal.

I. Módszertani és adatkorlátok

Módszertani korlátok

A fenntartható befektetés egy folyamatosan változó terület, mind az ágazat megértése, mind pedig a szabályozási keretrendszerek szempontjából, regionális és globális szinten egyaránt. A BlackRock továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket az EU fenntartható befektetésekre vonatkozó keretrendszerének folyamatban lévő végrehajtása és befektetési módszertanainak terén, miközben igyekszik igazodni a szabályozási környezet változásaihoz. Következésképpen a BlackRock a jövőben bármikor frissítheti ezeket a közzétételeket, valamint az általa használt módszertanokat és adatforrásokat, ha a piaci árak változnak, vagy ha további iránymutatások válnak elérhetővé.

A Referenciaindexek saját ESG-szempontjaik alapján történő átvilágítását általában csak az index újrasúlyozásakor végzik el az indexszolgáltatók. Előfordulhat, hogy olyan vállalatok, amelyek korábban megfeleltek a Referenciaindex átvilágítási kritériumainak, ezért már felvették őket a Referenciaindexbe és az Alapba, hirtelen vagy váratlanul egy komoly vitát kiváltó eseményben lesznek érintettek, amely kedvezőtlenül befolyásolja az árfolyamukat, és így az Alap teljesítményét is. Amennyiben ezek a vállalatok már a Referenciaindex meglévő összetevői, akkor továbbra is a Referenciaindex összetevői maradnak, így az Alap a következő tervezett újrasúlyozásig (vagy az időszakos felülvizsgálatig) tarthatja ezeket, amikor is az adott vállalat már nem képezi a Referenciaindex részét, és (a Befektetéskezelő megítélése szerint) lehetséges és megvalósítható a pozíció felszámolása. Egy ilyen Referenciaindexet követő Alap lehet, hogy az újrasúlyozások (vagy nyilvános időszakos felülvizsgálatok) között már nem felel meg az ESG-szempontoknak, egészen addig, amíg a Referenciaindex nem kerül az index kritériumainak megfelelően újrasúlyozásra, amikor az Alap újrasúlyozására is sor kerül a Referenciaindexével összhangban. Ehhez hasonlóan azok az indexmódszertanok, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy Fenntartható Befektetésekbe fektetnek egy minimális százalékos arányban, szintén e szint alá kerülhetnek az újrasúlyozások között, de az újrasúlyozás időpontjában (vagy azt követően az első adandó alkalommal) ismét visszakerülhetnek a helyükre.

Az adatforrásokkal kapcsolatos korlátokat az alábbiakban ismertetjük.

Adatkorlátok

Az ESG-adatkészletek a közzétételi előírások, szabályozási keretrendszerek és iparági gyakorlatok alakulásával folyamatosan változnak és javulnak. A BlackRock továbbra is számos piaci szereplővel működik együtt az adatok minőségének javítása érdekében.

Habár minden ESG-mérőszámnak saját egyedi korlátai lehetnek, az adatkorlátok általánosságban az alábbiakat foglalhatják magukban (de nem korlátozódnak azokra):
• Bizonyos ESG-mérőszámok beszerezhetetlensége a kibocsátókat, földrajzi területeket vagy ágazatokat érintő eltérő adatszolgáltatási és közzétételi előírások miatt.
• A fenntarthatóságra vonatkozó, kialakulóban lévő, jogszabályban előírt vállalati beszámolási szabványok, amelyek eltéréseket okoznak a tekintetben, hogy maguk a vállalatok milyen mértékben szolgáltathatnak adatot a szabályozási kritériumok alapján, ezért egyes mérőszámok lefedettségi szintje alacsony lehet.
• Az eltérő időszakokban gyűjtött becsült, illetve szolgáltatott ESG-adatok következetlen használata és változó mértéke a különböző adatszolgáltatóknál, ami megnehezíti az adatok összehasonlíthatóságát.
• A becsült adatok jellegükből adódóan eltérhetnek a tényleges számadatoktól az adatszolgáltatók feltevései és feltételezései miatt.
• A kibocsátók eltérő megítélése vagy értékelése a szolgáltatók eltérő módszereiből, illetve szubjektív szempontok alkalmazásából adódóan. • A legtöbb vállalati ESG-adatszolgáltatásra és -közzétételre évente kerül sor, és jelentős időt vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy ezeket az adatokat a pénzügyi adatokhoz képest késéssel állítják elő. Emellett előfordulhat, hogy ezeket az adatokat a különböző adatszolgáltatók változó gyakorisággal frissítik és építik be az adatkészleteikbe.
• Az adatok köre és alkalmazhatósága eszközosztályonként és mutatónként eltérő lehet.
• A jövőre vonatkozó adatok, például az éghajlattal kapcsolatos célok jelentősen eltérhetnek a múltbéli és jelenlegi mérőszámoktól.

A fenntarthatósági mutatókkal ellátott mérőszámok kiszámításával kapcsolatos további tájékoztatás az Alap éves beszámolójában található.

Fenntartható befektetések, környezeti és társadalmi kritériumok

A fenntartható befektetés és a fenntarthatóság megértése az adatkörnyezettel együtt változik. Az iparági szereplők, köztük az indexszolgáltatók számára kihívást jelent, hogy azonosítsanak egy egységes vagy több szabványosított mérőszámot ahhoz, hogy teljes képet adjanak egy vállalatról vagy befektetésről. A BlackRock ezért létrehozott egy keretrendszert a fenntartható befektetések azonosítására, figyelembe véve a szabályozási követelményeket és az indexszolgáltató módszertanait.

A BlackRock harmadik fél indexszolgáltató módszertanait és adatait használja fel annak értékelése során, hogy a befektetések okoznak-e jelentős kárt, és hogy jó irányítási gyakorlatokat folytatnak-e. Adódhatnak olyan körülmények, amikor nem áll rendelkezésre adat, illetve az adatok hiányosak vagy pontatlanok. Az észszerű erőfeszítések ellenére sem állhat mindig rendelkezésre információ. Ebben az esetben az indexszolgáltató a befektetéssel vagy az iparággal kapcsolatos ismeretei alapján értkelést végez. Bizonyos esetekben az adatok tükrözhetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kibocsátók esetleg csak utólag hoztak meg, továbbá nem tükrözik a jelentős károkozás összes lehetséges esetét.

A BlackRock elvégzi az indexszolgáltatók fenntartható befektetési módszertanainak alapos átvilágítását, hogy meggyőződjön arról, hogy összhangban vannak-e a BlackRock Fenntartható Befektetésekkel kapcsolatos nézeteivel.

J. Átvilágítás

A Befektetéskezelő elvégzi az indexszolgáltatók átvilágítását, és folyamatosan együttműködik velük az indexmódszertanok tekintetében, beleértve az SFDR által meghatározott helyes vállalatirányítási kritériumok értékelését, amelyek magukban foglalják a megbízható irányítási struktúrákat, a munkavállalói kapcsolatokat, a személyzet javadalmazását és az adózási szabályok betartását a befektetést befogadó vállalatok szintjén.

K. Szerepvállalási politikák

Az Alap

Az Alap nem használ szerepvállalást környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel vagy fenntartható befektetési célokkal kapcsolatos, kötelező érvényű kötelezettségvállalások teljesítésének eszközeként. A Befektetéskezelő nem működik közvetlenül együtt az indexben szereplő vállalatokkal/kibocsátókkal, de közvetlenül együttműködik az indexszel és az adatszolgáltatókkal az ESG-mérőszámok jobb elemzése és stabilitása érdekében.

Általános

A BlackRockon belül több szinten zajlik együttműködés azokkal a vállalatokkal, amelyekbe ügyfeleink eszközeit befektetjük.

Amennyiben egy adott portfóliókezelő csapat kifejezetten a szerepvállalást jelöli meg azon eszközök egyikeként, amelyekkel az SFDR keretében a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések iránti elkötelezettségét igyekszik kifejezni, akkor az ilyen szerepvállalási politika hatékonyságának módszereit és az ilyen szerepvállalási politika esetleges módosításának módjait abban az esetben, ha nem érik el a kívánt hatást (általában a meghatározott fő kedvezőtlen mutatók csökkenésében kifejezve), akkor az adott alapra vonatkozó tájékoztató és weboldal közzétételei ismertetik.

Amennyiben a befektetési csoportok úgy döntenek, hogy kihasználják a szerepvállalás nyújtotta lehetőségeket, ez többféle formában történhet, de lényegében a portfóliókezelő csapat rendszeres és folyamatos párbeszédre törekszik az együttműködésben részt vevő, befektetéseket befogadó vállalatok vezetőivel vagy igazgatótanácsi tagjaival, hogy előmozdítsa az azonosított ESG-jellemzőkre és fő kedvezőtlen mutatókra irányuló hatékony és eredményes vállalatirányítási és fenntartható üzleti gyakorlatokat, valamint hogy megértse a vállalat vezetésének hatékonyságát és felügyelje az azonosított ESG-kérdések megoldására irányuló tevékenységeket. A szerepvállalás továbbá lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő csapat visszajelzést adjon a vállalati gyakorlatokról és közzétételekről.

Amennyiben az érintett portfóliókezelő csapatnak aggályai vannak egy vállalatnak az azonosított ESG-jellemzőkkel és/vagy fő kedvezőtlen mutatókkal kapcsolatos megközelítését illetően, dönthet úgy, hogy elmagyarázza elvárásait a vállalat igazgatóságának vagy vezetőségének, és a közgyűléseken szavazással jelezheti, hogy aggályai vannak, általában az általuk felelősnek tartott, az azonosított ESG-jellemzők vagy a fő kedvezőtlen mutatók javulásáért felelős igazgatók újraválasztása ellen szavazva.

A BlackRock – függetlenül bármelyik portfóliókezelő csapat tevékenységétől – a legmagasabb szinten, a bizalmi megközelítés részeként úgy döntött, hogy ügyfeleinek hosszú távon a legjobb érdeke, hogy tájékozott, elkötelezett részvényesként támogassa a stabil vállalatirányítást. A BlackRocknál ez a BlackRock Investment Stewardship feladata. A BlackRock elsősorban a BIS csapat munkája révén tesz eleget a részvényesi jogokról szóló II. irányelv („SRD II”) részvénytársaságokkal és a befektetési ökoszisztéma más szereplőivel kapcsolatos szerepvállalás követelményeinek. A BlackRock SRD II szerinti szerepvállalási politikájának egy példánya a https://www.blackrock.com/corporate/literature/publication/blk-shareholder-rights-directiveii-engagement-policy-2022.pdf oldalon található.

A BlackRock befektetési felügyeletre vonatkozó megközelítését a BIS Globális Alapelvek és a piaci szintű szavazási irányelvek ismertetik. A BIS Globális Alapelvek meghatározzák vállalatirányítási filozófiánkat, valamint a vállalatok hosszú távú értékteremtését támogató vállalatirányítással és fenntartható üzleti gyakorlattal kapcsolatos nézeteinket. Elismerjük, hogy a vállalatirányítás elfogadott szabványai és normái piaconként eltérőek, azonban úgy véljük, hogy a vállalatirányítási gyakorlatnak vannak olyan alapvető elemei, amelyek globálisan meghatározóak a vállalat hosszú távú értékteremtő képességének szempontjából. Piac-specifikus szavazási irányelveink részletesen leírják, hogy a BIS hogyan hajtja végre a globális alapelveket – figyelembe véve a helyi piaci szabványokat és normákat –, és szolgáltatnak információt a részvényesi közgyűlések egyes szavazási pontjaival kapcsolatos szavazási döntéseinkhez. A BlackRock befektetési felügyeletre és szerepvállalásra vonatkozó általános megközelítése a megtalálható a https://www.blackrock.com/uk/professionals/solutions/shareholder-rights-directive és a https://www.blackrock.com/corporate/about-us/investment-stewardship oldalon.

A BIS a kötelezettségvállalás során egyes ESG-témákra összpontosíthat, amelyeket a BlackRock szavazási prioritásai tartalmaznak: https://www.blackrock.com/corporate/literature/publication/blk-stewardship-priorities-final.pdf.

I. Kijelölt referenciamutató

Ez az Alap arra törekszik, hogy Referenciaindexe, az MSCI EMU SRI Select Reduced Fossil Fuel Index – amely magában foglalja az indexszolgáltató ESG-szempontú kiválasztási kritériumait – teljesítményének követésével elérje az általa támogatott környezeti és társadalmi jellemzőket.

Az index minden egyes újrasúlyozásakor az indexszolgáltató az ESG-kiválasztási kritériumokat alkalmazza az Anyaindexre, hogy kizárja azokat a kibocsátókat, amelyek az ESG-kiválasztási kritériumoknak nem felelnek meg.

Az Alap portfóliója az index minden egyes újrasúlyozásakor (vagy azt követően, amint az észszerűen lehetséges és kivitelezhető) a Referenciaindexhez igazodóan újrasúlyozásra kerül.

A Referenciaindex az Anyaindexből, amely egy átfogó piaci index, kizárja azokat a kibocsátókat, amelyek az ESG-kiválasztási kritériumoknak nem felelnek meg. A kizárt ESG-kiválasztási kritériumokat a fenti „C. szakasz – Az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzői” című rész ismerteti.

Az Alap Referenciaindexének módszertana megtalálható az indexszolgáltató weboldalán a következő címen: https://www.msci.com/indexes/ishares

Az Alap Referenciaindexének módszertana megtalálható az indexszolgáltató weboldalán a következő címen: https://www.msci.com/indexes/ishares